Egy szépen csiszolt gyémánt, jószerével minden nő álma, de a férfiak is kedvelik, hatalmas üzletet látnak benne.

   Egy tízéves nemzetközi kutatóprogram azt a célt tűzte ki maga elé, hogy felderítse a szén előfordulását a Föld belsejében.
   Nagyjából tudni lehet, hogy mennyi van e kulcsfontosságú elemből a légkörben, a tengervízben és a földkéregben, a köpeny és a mag széntartalmáról, az ottani körforgásról azonban semmi sem ismert
   Azt sem tudjuk, hogyan nőnek a gyémántok – honnan jönnek burgonya nagyságú darabjaik – fogalmazott Hazen, aki a program egyik vezetője. Hatalmas példányok kerülnek elő. A szakemberek a felszínen végzett kísérletek és megfigyelések alapján próbálják felderíteni a szén körforgását a bolygó belsejében.
   A gyémánt száz kilométeres mélységből tör fel a földkérgen keresztül anélkül, hogy grafittá alakulna. Ásványkutatók véleménye szerint a folyamatnak egy órán belül le kell játszódnia, ám rejtélyes, miként mehet ez végbe ilyen gyorsan és ekkora távon.
   Más megválaszolandó kérdések a Föld légkörét is érintik, például az, hogyan viselkedik az üvegházhatású metán a mélységben, de azt sem tudjuk, mennyi metán nyugszik az óceánok mélyén, és hogyan változik.
   A kutatás egyik fő eszköze a gyémánt nyomáscella, amely rekonstruálja a bolygón belül uralkodó magas nyomást és hőmérsékletet. Egy neutronnyaláb segítségével a kutatók azt is tanulmányozni kívánják, hogyan jutnak át a folyadékok a forró kőzeten. A vulkánok és környezetük monitorozásából megpróbálnak többet megtudni arról, hogy mi történik azok belsejében. A Deep Carbon Observatory elnevezésű terv forgatókönyve egy másik tízéves kutatás, a tengerek élővilágát feltérképező Census of Marine Life mintájára készült – árulta el Hazen.