Egyiptom manapság a napihírek élén szerepel, pedig vannak négy és félezer éves érdekességek is az ország történetében.

   Kheopsz fáraó piramisának újabb vizsgálatát kérte Jean-Pierre Houdin francia építész, akinek feltételezése szerint Egyiptom legnagyobb piramisában két eddig fel nem tárt titkos kamra van.
   Háromdimenziós szimulációk és Bob Brier elismert amerikai egyiptológus adatai is a két terem létezésére utalnak a 4500 éves építmény szívében. Houdin szerint a kamrákban bútorok találhatóak, amelyeket Kheopsz fáraó túlvilági életéhez szántak kellékül.
   Egyelőre vitatott, pontosan hogyan épült a piramis. Három évvel ezelőtt Houdin egy expedíció során megpróbálta a piramis építésének egyik újabb teóriáját megvizsgálni és bizonyítani, kísérlete azonban nem sikerült. A kutató meg van győződve, hogy a köveket egy spirál formájú rámpa segítségével szállították az építmény belsejébe. Más tudósok úgy vélik, külső rámpa segítségével valósult meg a monumentális építkezés.
   A 146,6 méter magas gízai Nagy Piramist, a világ hét ókori csodájának egyikét időszámításunk előtt 2638-2613 között emelték Kheopsz sírhelyéül. Összesen 2,3 millió kőtömbből építették, amelyek össztömege elérte a 7 millió tonnát.
Kheopsz – más néven Hufu – az egyiptomi Óbirodalom IV. dinasztiájának fáraója volt. Uralma a királyi hatalom csúcspontját jelenti az Óbirodalom korában, halotti kultuszát halála után kétezer évvel, a XXVI. dinasztia korában is fenntartották.