Poros évszázad
Bizonyára sokaknak feltűnt, hogy a lakás berendezéseit egyre gyorsabban lepi be a por.
Ez nem feltétlenül a takarítás hiányosságait jelzi, egy új tanulmány szerint ugyanis a 19. századhoz képest megduplázódott a levegőben lévő por mennyisége.
A Natalie Mahowald, az Egyesült Államokbeli Cornell Egyetem föld- és légköri tudományok professzora által vezetett tanulmány a rendelkezésre álló adatok felhasználásával és számítógépes modellekkel becsülte meg a légkörben található talajrészecskék, vagyis a sivatagi por mennyiségét, nyomon követve az elmúlt évszázad során végbement gyarapodását.
A sivatagi por és az éghajlat egy seregnyi egybefonódó rendszeren keresztül, közvetve és közvetlenül is befolyásolják egymást. A por például korlátozza a Földet elérő napsugárzást, ami elleplezheti a növekvő légköri széndioxid szint melegítő hatásait, emellett befolyásolhatja a felhőket és a csapadékot, ami aszályokhoz, ezáltal elsivatagosodáshoz, és még több porhoz vezet.
Az óceánok kémiájára is hatást gyakorol, a por ugyanis a vas egyik jelentős forrása, ami létfontosságú a planktonoknak és más, a levegőből szenet elnyelő organizmusok számára.
.







