A legnagyobb hőségek a Balaton környékén lesznek, és nemsokára a június lehet a legesősebb hónap.

   Már most biztos, hogy sűrűbben következnek majd be extrém időjárási jelenségek világszerte és itthon is - ezt mutatják az ELTE és az OMSZ Magyarország éghajlatváltozását jelző klímamodelljei.
   Az éghajlati rendszer összetett működését és jövőbeli viselkedését leghatékonyabban az úgynevezett numerikus modellezéssel lehet tanulmányozni. Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál 2003 óta, az ELTE meteorológiai tanszékével együttműködésben pedig 2005-től számolják, milyen lesz Magyarország éghajlata az előttünk álló évszázadban.
   A modellek egységesen két időszakot különböztetnek meg. Az első a közeljövő, azaz a 2021-től 2050-ig terjedő szakasz, a második pedig a távolabbi jövő, a 2071 és 2100 közötti időszak. Az eredmények persze korántsem jelentik azt, hogy nem fordulnak majd elő hűvösebb évek vagy évszakok, de a hőmérséklet emelkedése ezekben a harminc éves időszakokban átlagosan határozottan nőni fog, a második időszakban még nagyobb mértékben, mint az elsőben.
   A legnagyobb változások nyáron várhatók: a 2021-2050 közötti időszakra 1,4-2,6 Celsius-fokkal, míg az évszázad utolsó évtizedeire 4,1-4,9 fokkal emelkedik majd a nyári hőmérséklet az OMSZ modelljei szerint, de a téli hónapokra is két-három fokos emelkedést jósolnak. A modellek egymással összhangban azt mutatják, az ország keleti és déli területein várható a legnagyobb felmelegedés. Az ELTE klímamodelljei közül a RegCM nevű 0,7-3,5 fokos nyári melegedéssel, a PRECIS már hat-nyolc fokos változással számol az évszázad végére.
   Az OMSZ modelljei szerint éves szinten nem lesz nagy változás a csapadékmennyiségében, inkább csak az eloszlásban. Nyáron 30-40 százalékkal kevesebbszer fog esni, ősszel viszont nagyjából ugyanennyivel többször. Az ELTE két modellje már nagyobb változásokat vetít előre, míg télen nagyjából 10 százalékkal kevesebb hóesést, ám az évszázad vége felé a mostaninál akár 40-50 százalékkal több csapadékot valószínűsít a nyári hónapokban. Az éves csapadéknövekedés 2100-ra – különösen az ország déli területein – elérheti akár a 20 százalékot is. Ennek ellenére általánosságban szárazabb éghajlatot jósolnak a modellek, csupán az extrém csapadékesemények száma növekszik.
   A század utolsó időszakára jelentős változások állnak majd be, megnő az úgynevezett nagy csapadékesemények száma, különösen ősszel és télen. A csapadék eltolódása miatt nyaranként nagy szárazságokra lehet számítani, növekedni fog a meleg, a 25 fok körüli átlaghőmérsékletű napok száma, és gyakoribbá válnak az első-, másod-, és harmadfokú hőségriasztások is.
   Az OMSZ modelljei szerint kezdetben megduplázódik, az évszázad végére pedig megtriplázódik a hőségnapok száma, évente negyven-ötven hőségriasztás is előfordulhat az eddigi évi maximum tíz-húsz után. A közeli és távoli jövőben egyaránt hosszabbak lesznek azok a periódusok, amikor hőségriasztásra lehet számítani, különösen a nyár végén. Az ország az északi területekről dél felé haladva egyre jobban melegszik majd, a legnagyobb hőségek mégis a Balaton környékén várhatók.
   A közeljövőben a legtöbb csapadék előreláthatólag júniusban fog majd esni, és a legnagyobb változékonyságra is ebben a hónapban lehet majd számítani az eddigi október helyett. Nyáron növekedni, télen pedig csökkenni fog az egymást követő száraz napok száma. A csapadékkal kapcsolatos legnagyobb változások az évszázad utolsó harminc évében várhatók.