210. évvel ezelőtt, 1800. december 1-jén Puszta-Nyéken (Kápolnásnyék) született Vörösmarty Mihály.

   Tudjuk, hogy ki ő, mit adott a magyarságnak mégis alig ismerjük életútját.

   Az elemi iskolát Puszta-Nyéken, a középiskolát a székesfehérvári ciszterci és a pesti piarista gimnáziumban végezte.
   1817-től négy évig a pesti egyetem hallgatója volt. 1817-ben meghalt az édesapja, a család nehéz anyagi helyzete miatt a fiatal Mihály 1818-tól Perczel Sándor három fiát (Miklóst, Móricot és Bélát) nevelte Pesten, 1820-tól a Bonyhád melletti Börzsönypusztán, majd 1823 őszétől újra Pesten élt. Ekkortájt reménytelenül beleszeretett Perczel Adélba (Etelkába).
   1822-től 1823-ig joggyakornok volt Csehfalvi Ferenc alispán mellett Görbőn. 1824. december 20-án letette az ügyvédi vizsgát. Ettől kezdve Pesten csak az irodalomnak élt. A költői hírnevét a Zalán futása című, 1825-ben megjelent honfoglalási eposza alapozta meg. A nemzet ébresztője nevet köszönhette a művének. 1828-1832-ben a kor legjelentékenyebb tudományos folyóiratát, a Tudományos Gyűjteményt és szépirodalmi mellékletét, a Koszorút szerkesztette.
   A Magyar Tudományos Akadémia 1830. november 17-ei alakuló ülésén Vörösmartyt rendes tagjává választotta – rendszeres fizetéssel. 1837-től 1843-ig Bajza Józseffel és Toldy Ferenccel szerkesztette az Athenaeumot. 1842-től a Nemzeti Kör elnöke, 1847-től az Ellenzéki Kör alelnöke.
   1843. május 9-én feleségül vette a nála 26 évvel fiatalabb Csajághy Laurát (1826-1882); négy gyermekük született: Béla, Ilona, Erzsébet és Mihály, aki kisgyermekként meghalt.
   1848-ban Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter felajánlotta neki a pesti egyetem irodalmi tanszékét, de azt nem fogadta el. Július 10-én – Kossuth ajánlására – Vörösmartyt a bácsalmási választókerület országgyűlési képviselővé választotta. 1849 júniusában, a Habsburg-ház trónfosztása után Kossuth a kegyelmi törvényszék közbírájává nevezte ki. A világosi fegyverletétel után hosszabb ideig bujdosnia kellett. Közben egyik lánya meghalt, egészségi állapota megromlott.
   1850 májusában házat és földet vásárolt a Fejér megyei Baracskán, majd 1853 tavaszán, Kápolnásnyéken. Betegsége 1853 őszén fordult komolyabbra. 1855 novemberében az egész család Pestre költözött, hogy állandó orvosi felügyelet alatt lehessen, ennek ellenére 1855. november 19-én meghalt. November 21-én temették el a Kerepesi temetőben.
   Vörösmarty a magyar irodalom egyik nagy mítoszteremtője. Első költőnk, aki műveiben önálló szimbólumrendszert teremtett.