A keletkező hőmérsékleteken még az atomok magját alkotó protonok és neutronok is megolvadnak.

   Ez egy forró és sűrű kvark-gluon levest eredményez – nyilatkozott a kísérletben résztvevő dr. David Evans, a brit Birmingham Egyetem tudósa.

   A világ legnagyobb energiájú részecskegyorsítója 2009 óta ütközteti a protonokat. Teszik mindezt abban a reményben, hogy egyszer majd lerántják a leplet az anyag alapvető természetéről.
   A hatalmas szerkezet november elejétől ólomionokat fog ütköztetni, a négy héten át tartó kísérletet a tervek szerint november 9-én indítják, a figyelem középpontjába ezúttal az ALICE detektor kerül, amit kifejezetten a nagy energiájú ion-ütköztetésekhez terveztek.
   Az ion-ütközések a gyökerekhez nyúlnak vissza, általuk elvileg megvizsgálhatnák a tudósok, hogyan nézhetett ki az újszülött univerzum. A tesztek betekintést nyújthatnak az ősrobbanás utáni állapotokba, ami körülbelül 13,7 milliárd évvel ezelőtt uralkodhatott a világegyetemben. A vizsgálatok feltárulhatják a jelenlegi kozmoszt létrehozó kicsi, ugyanakkor rendkívüli sűrűségű energiagömb felrobbanása utáni első tizedmásodpercet, amikor a tudósok szerint az anyag egy különleges állapotban létezett, ami különbözött az univerzumot alakító jelenlegi anyagtól.
   Az univerzum születésekor a folyékony, szilárd, gáznemű és plazma állapot mellett létezhetett egy ötödik halmazállapot, amit a fizikusok kvark-gluon plazmaként emlegetnek. – Ezt az állapotot kapjuk, ha képesek lennénk ténylegesen megolvasztani a nukleáris anyagot, ami ma az atomokat felépíti, kieresztve a benne lévő dolgokat, a kvarkokat és gluonokat – magyarázta dr. James Gillies, a Nukleáris Kutatások Európai Tanácsának szóvivője.
   Amennyiben az LHC, a nagy hadronütköztető gyűrű kutatóinak sikerült újraalkotni ezt a halmazállapotot, és képesek tanulmányozni, akkor fontos információkkal gazdagodhatnak annak az anyagnak a fejlődéséről, ami ma mindent és mindannyiunkat felépít.
   - Bár a parányi tűzgömbök csupán egy röpke pillanatig maradnak fenn, hőmérsékletük meghaladja a 10 trillió fokot, ami egymilliószor forróbb a Nap középpontjánál – árulta el a dr. David Evans.