Manapság sokak mentsége a nagymértékű sörivásra, annak gyógyhatása.

   Ősi núbiai csontokkal végzett közelmúltbeli kémiai vizsgálatok bebizonyították, hogy az afrikai nép rendszeresen fogyasztott tetránt, amelyet sörrel juttattak szervezetükbe.
   Az ősi egyiptomiakkal gyakran együtt emlegetett núbiaiak – a mai Szudán területén élők – különböző betegségek gyógyítását várták a sörtől.
   Az antibiotikumok előállítása hivatalosan a penicillin 1928-as felfedezéséhez köthető, de a legújabb kori kutatások rávilágítottak arra, hogy használatuk már kétezer évvel ezelőtt is bevett gyakorlat volt. A vizsgálatokat George Armelagos antropológus és Mark Nelson kémikus végezte, amelynek eredményeit az American Journal of Physical  Anthropology legújabb számában publikálták.
   A prehistorikus – történelem előtti – étrendek szakértőjének számító Armelagos 1980-ban fedezte fel, hogy a 350-550 közötti periódusból származó csontok tetrán származékokat tartalmaznak. A vizsgálatok során arra a következtetésre jutott, hogy az antibiotikum sörből származott. az erjesztett anyag olyan baktériumot tartalmazott, amely tetránt állított elő.
   Az eredmények meglepték a kutatót. Még egy négyéves gyermekhez tartozó sípcsont és koponya is tartalmazott tetránt, ami azt jelenti, hogy a núbiaiak nagy dózisban adtak az anyagból a kúra hatékonysága érdekében. Már az egyiptomiak és a jordánok ősei is használtak sört különböző megbetegedések, például ínybetegségek, csillapítására, ami azt mutatja, hogy az antibiotikumok nagyon is elterjedtek voltak az ősi civilizációban.
   A tetránt egyébként 1948-ban fedezték fel, amelynek a tudósok a sör teteján úszó arany színű baktériumok miatt a latin aerous (arany) szót tartalmazó auereomycin nevet adták.