Sokan vitathatatlannak találják a világszerte ismert, eredetileg orvos látnok jövendőmondását. Az életét ugyanakkor kevesen ismerik.

   Nostradamus Michel de Notredame néven, 1503. december 14-én született a dél-franciaországi Saint-Rémy-de-Provence-ban. Katolikussá keresztelkedett orvos család sarja volt.
   Gyerekkorában nagy hatással volt rá orvos-asztrológus foglalkozású anyai nagyapja, aki már korán elkezdte megismertetni vele az asztrológia tudományát. Nostradamus már 15 évesen Avignonban tanult, ahol kis asztrológusnak nevezték, mert sokat beszélt diáktársainak az asztrológiáról.
   Nem jogász apja, hanem orvos nagyapja útját folytatva orvosi diplomát szerzett Franciaország akkori legjobb egyetemén, a Montpellier egyetemen. Pestisdoktorrá vált, és miután a gyilkos kórt nem lehetett gyógyítani, a pestisdoktorok feladata az volt, hogy tanácsokkal lássák el a betegeket arra vonatozóan, hogyan erősíthetik fel szervezetüket, hogy maguk küzdjenek meg a kórral.
   A pestisdoktorok jellegzetes védelmi öltözékét viselte: olajokba és gyógyporokba áztatott inget, csuklyás kámzsát, széles kalapot, bokáig érő cipőt és kesztyűt hordott. Madárcsőrben végződő álarca fertőtlenítő hatásúnak vélt balzsamokat, növényrészeket tartalmazott.
   Egy-két évig a montpellier-i egyetemen tanított, de mivel gyógyítási elvei nem illeszkedtek a korabeli oktatási tananyaghoz, hamis vádak alapján állásából elbocsátották. Ezután megnősült, és két gyermeke született. Házassága tragédiával végződött: családja tagjai ismeretlen betegségben meghaltak. Olaszországba indult, de hazahívták, hogy segítsen egy újabb járványhullám elleni küzdelemben.
   A járvány elmúltával az Aix melletti Salonban telepedett le, és feleségül vett egy özvegyet, akitől később hat gyermeke született. 1556-ban II. Henrik francia király és felesége, Medici Katalin pártfogoltja, majd 1564-ben IX. Károly király udvari tanácsosa lett. Salonban kezdett el csillagászati számításokat végezni. Nappal gyógyított, éjszakánként pedig, mint vallotta, önkívületi állapotba került, látomások, képek, történetek elevenedtek meg fantáziájában.
   Asztrológiai és műveltségi ismeretei révén próbálta megfejteni az átélt élmények jelentését és jövőbeli idejét. Úgy vélte, tapasztalatai fontosak lehetnek, mert Isten üzenetét hordozzák, ezért mindent feljegyzett. Így született meg 1555-ben A próféciák című műve, melyben a valósnak gondolt illúziókat verses formában írta le. Megjövendölte többek Napóleon és Hitler pusztító uralmát, Diana hercegnő halálát, a császármetszést, a biopiacot, a 21. századi terrorizmust.