A magyar háztartások jövedelmük 26 százalékát költik napi fogyasztási cikkekre, illetve élelmiszerre. A fejlettebb gazdaságokban ez 10-15 százalék körül alakul.

   A magyar jövedelmek arra nem elegendőek, hogy a fogyasztók rendszeresen költsenek az otthonevés-időtöltést helyettesítő programokra, ezért aztán az emberek a vásárlásban, leginkább az élelmiszer-vásárlásban élik ki magukat.
   Az unióban a háztartások jövedelméből a legnagyobb arányban az energiára és a rezsire költenek, míg Magyarországon az élelmiszer és napi fogyasztási cikk áll az élén, úgy, hogy az energia ára lényegében nem marad el az uniós szinttől.
   A meglepően nagy élelmiszer-ráfordítást az okozza, hogy a magyar fogyasztó jellemzően befelé forduló, otthonülő típus, a kikapcsolódást és szórakozást igyekszik saját otthonában elintézni, ráadásul az átlagkeresetek is alacsonyabbak az uniós szintnél, amely szintén növeli az arányt.
   A baj az, hogy a magyar jövedelmek arra nem elegendőek, hogy a fogyasztók rendszeresen költsenek étteremre, színházra, kultúra, így leginkább az élelmiszer-vásárlásban és evésben élik ki magukat.