Valós személyről mintázhatták Quasimodót a világhírűvé lett regényhős toronyőrt.

   Sokáig csak az írói képzelet szülte szereplőnek tartották Victor Hugo legendás hősét, de egy új felfedezés szerint valós személy ihlette a Notre Dame-i toronyőr alakját.   
   A púpos, süket toronyőrről és az Esmeralda nevű cigánylány iránt érzett viszonzatlan szerelméről szóló történet valóságtartalma az után került reflektorfénybe, hogy kiderült: Henry Sibson brit szobrász, akinek memoárja egy hallgatag, hajlott hátú fafaragóról tesz említést, a könyv megszületése körüli időben kapott megbízatást a katedrális restaurálásánál.
   Az iratok 1999-ben a cornwalli Penzance egyik házának padlásáról a tulajdonos elköltözése után kerültek a Tate archívumába. A púposhátú munkásról szóló feljegyzés azonban csak most látott napvilágot, miután az archívum negyvenéves fennállása alkalmából katalogizálták az iratcsomókat.
   Az egyik bekezdésben a következőket írja: „…a francia kormány parancsba adta, hogy meg kell javítani a katedrálist, amely ekkor már folyamatban volt… a műteremben – ahol a katedrális hatalmas alakjait faragták ki – Mon. Trajan az egyik legszeretetreméltóbb ember volt, akivel valaha találkoztam: fafaragó volt, a nevére viszont már nem emlékszem. Nem érintkeztem vele, csak annyit tudok elmondani róla, hogy púpos volt és nem szeretett elvegyülni a többi munkás között.” Egy másik bekezdésben, amikor a szobrász ugyanezzel a gárdával Párizs egy másik projektjén dolgozott, Sibson újból megemlíti az alakot, akit ezúttal a "Mon. Le Bossu" névvel illet (a francia bossu magyarul annyit tesz: púpos).
   Nem elképzelhetetlen, hogy a katedrális átépítését szívügyének tartó Victor Hugo ismerhette Trajant és Le Bossu-t. Sőt, A nyomorultak című regény egyik korai vázlata is tartalmaz olyan utalást, amely elvezethet a Hugo és a szobrászok közötti kapcsolatok szálához: a regényváltozat főszereplője ugyanis eredetileg Jean Trejean volt, amelyet az író később Jean Valjean-ra változtatott.