Miközben Brüsszel naponta szerepel a hírekben, mint az egységes Európa központja, egyik legfőbb jelképe, maguk a belgák legkevésbé sem egységesek.

   „Le ballon” helyett most már kizárólag a „de bal” szót használhatják a belga kisváros, Grimbergen futballklubjának edzői, miután a lakók egy része petíciót nyújtott be a polgármesterhez.
   A város első embere fel is szólította a klub vezetőit a francia instrukciók elhagyására. – Ha egy angol klubban kezd valaki focizni, akkor angolul beszél, nem? – indokoltaa állásfoglalását a polgármester asszony, Marleen Mertens.
   Ez az incidens kiváló szimbóluma annak a régóta dúló harcnak, amit a 6,5 millió holland ajkú flamand és a 4 millió francia ajkú vallon folytat egymás ellen Belgiumban, mióta 1830-ban az akkori nagyhatalmak „összeillesztették” őket. És egyben jól mutatja azt is, vajon miért nincsen hivatalos kormánya az országnak immár több mint két hónapja.
   Belgiumban ma már minden kétnyelvű a politikától kezdve a tévéközvetítéseken át a cserkészprogramokig és a szavazócédulákig. Mi több, a flamandok és a vallonok külön nézeteket vallanak minden fontosabb kérdésről: a kultúráról, a környezetvédelemről, a mezőgazdaságról, a foglalkoztatásról, az energiáról, és a sportról – hogy csak néhányat említsünk a sok közül. Egyes politikai irányzatok már egyenesen azt szorgalmazzák, hogy váljon ketté az ország, hisz az ellentét úgyis kibékíthetetlen.
   A különválást elsősorban a flamandok szeretnék, akiknek északi területei gazdaságilag sokkal fejlettebbek, mint a vallonoké. Náluk fele akkora a munkanélküliség, és 25 százalékkal magasabb az egy főre jutó jövedelem, mint délen. A flamandok így hosszú ideje sérelmezik, hogy lényegében ők tartják el a fejletlenebb déli régiót.
   A grimbergeni futballklub önkéntes vezetője egyébként be fogja tartani a francia szavak elhagyására vonatkozó felszólítást, bár nem ért vele egyet. – Mi egy sportklub vagyunk, nem politikai párt – mondja a tökéletesen kétnyelvű sportember, aki főállásban orvosi praxist vezet a tízszázaléknyi vallon lakossal rendelkező kisvárosban. – A betegeim közül sokan franciául beszélnek. Most akkor küldjem el őket? – teszi fel a kérdést.
   – Ez a mi focipályánk, mi (flamandok) fizettünk érte. A mi adónkból hozták létre. Grimbergen egy hollandul beszélő város – állította eközben a petíció szellemi atyja.