A magyar billentyűzetek a QWERTZ betűsorral kezdődnek a bal felső sarokban, az angol nyelvűek pedig a QWERTY betűkkel.

   Honnan ered ez a kombináció, és megfelel-e a modern világnak? Erre a kérdésre válaszol a BBC egyik írása.
   Az Egyesült Államokban a polgárháború után kezdett el elterjedni a standardizálás az élet minden szintjén, így az írógépek esetében is. A QWERTY billentyűzet kifejlesztője Christopher Sholes volt, wisconsini szenátor és időnkénti újságszerkesztő, aki egy olyan mechanikus szerkezetet igyekezett létrehozni, amelynek a billentyűi nem akadnak össze gyors gépelés közben sem.
   Ehhez olyan betűkombinációra volt szükség, ahol az egymást gyakran követő betűk egymástól viszonylag távol helyezkednek el. Az áttörés akkor következett be, amikor a fegyvereket és varrógépeket is gyártó Remington cég 1873-ban alkalmazni kezdte a Sholes-féle betűkombinációt az írógépein. Innen terjedt el aztán ez a billentyűfelosztás az egész világon.
   A QWERTY Magyarországon is használatos QWERTZ változata a német nyelvterületek apró változtatásának az eredménye. A német írógépeken felcserélték a T és az Y betűket, mert az előbbi sokkal gyakrabban szerepel a német nyelvben, továbbá az ékezetes magánhangzók is helyet kaptak a billentyűzet külső régióiban.
   A mai szakemberek szerint a QWERTY billentyűzet közel sem ideális se az angol, se más nyelvek lejegyzéséhez, de miután egyszer elterjedt, más billentyűeloszlásnak már nem volt esélye felvenni vele a versenyt. 1930 augusztusában Dvorak előállt egy állítólag praktikusabb billentyűzettervvel, de már késő volt.
   A nagyobb gépelési sebességet végül speciális gyorsírógépekkel oldották meg, melyek betűk helyett szótagokat alkalmaznak. Ezek használatát sokkal nehezebb ugyan elsajátítani, de lényegesen gyorsabbak. Míg a hivatásos gépírok általánosan 30-40 szó/perc sebességet érnek el, különleges felkészültség esetében 80-95 szó/percet, addig a gyorsírógépekkel dolgozóktól a 180-225 szó/perc teljesítményt is rendszeresen elvárhatják.
   Ezekre a sebességekre azonban nincs szükség a mindennapi életben, így a QWERTY billentyűzet is maradt. Ráadásul a legújabb ismereteink szerint a billentyűzetet még az egyre gyorsabban fejlődő beszédfelismerő-programok se fogják egy ideig kiszorítani, mert úgy tűnik, az emberek sokkal könnyebben szervezik össze gondolataikat gépelés, mint beszéd közben.