Sorban állás a postán az éppen csak lenyálazott borítékkal? Bélyegvásárlás? Várni, hogy számlán kívül mit hoz a postás? Mindez ma már a múlté.

   Az e-mailezés forradalmian és visszavonhatatlanul átalakította levelezési szokásainkat. De vajon tudjuk, hogy hogyan is illik elektronikus levelet küldeni, és hogyan nem?

   Sok helyen vált szokássá, ha azt akarjuk, hogy a kollégánk biztosan megcsinálja, amit a levélben kérünk tőle, a biztonság kedvéért bemásoljuk a főnökét is, vagyis elküldjük neki is a levelet. Na ez az, amit nem illik – állítja az ABC News cikke. A szakértők szerint ezzel csak alapvető bizalmatlanságunkat fejezzük ki. Célravezetőbb inkább a kérésünket először a kollégánkhoz intézni, és csak utána vonni be az ügybe a főnököt, ha nem történik semmi.
  Amikor egyszerre több partnerrel is levelezünk, például egy levelezőlistán, nem illendő dolog megtömni a tagok postaládáját lényegi információt nem tartalmazó, udvariassági üzenetekkel. Ilyen például a „köszi”, a „nagyszerű” vagy a „puszi mindenkinek” formula. Ezeket főként akkor érdemes kerülni, amikor nem is ismerjük a listán szereplő összes tagot, aki levelünket kézhez kapja.
   Nincs kimondva, mégis tudjuk: a Caps Lock alkalmazásának célja a figyelemfelkeltés, vagyis csupa nagybetűvel írni olyan, mintha szóban kiabálnánk a másikkal. Ezért – ha mégoly kedves üzenetet írunk is – levelünk agresszívnak hathat.
   Ha több embernek szeretnénk elküldeni valamit, de ezek az emberek nem ismerik egymást, a sima „másolatot kap” (CC) helyett ajánlatos a „titkos másolat” (másként: BCC) gombra kattintani, így nem adjuk ki fölöslegesen ismerőseink e-mail címét.
   Összességében igaz az: a levelünk minket tükröz, így sok szabály egyezik a régi postai levelezés szabályaival. Így, ha például nem közeli barátunkkal elegyedünk levelezésbe, érdemes helyes nyelvtant és betűzést használni, a rövidítések helyett kiírni a szavakat.