Vlad Tepes, a Drakula gróf alakját inspiráló egykori uralkodó egyáltalán nem volt vérszomjas zsarnok.

   A borzalmas kivégzésekről szóló történeteket a nyugat-európai propagandisták találták ki – mutatja be egy nemrég megnyílt bukaresti kiállítás.
   A Bukarestben alig pár napja megnyílt kiállítás a valódi Vlad Tepest, és nem a hollywoodi Drakulát próbálja bemutatni – áll a tárlat ismertetőjében. A Dracula, voievod sau vampir című kiállítás egyik osztrák kurátora, Margot Rauch szerint Vlad minden kétséget kizáróan kegyetlen lehetett, de semmivel nem volt szadistább, mint a kor többi uralkodója.
   Vlad 1431-ben született Segesváron, 1448-ban, majd 1456 és 1462 között Havasalföld uralkodója volt, és a korabeli feljegyzések szerint kegyetlenül kivégeztette több ezer politikai ellenfelét, bűnözőket és az elfogott török katonákat is. Legalább ötvenezer ember halála száradhat a lelkén. Román keresztneve, a Draculea apja nevéből eredhet, míg a Tepes, vagy Cepes, azaz karóbahúzó a legkedveltebb kivégzési módszerére utalhat. Az oszmánok Kazıklı Bey (Karóbahúzó Herceg) néven, míg más források Draculaként emlegették.
   A török ellen harcoló Vlad Tepest aztán Mátyás mozdította el a vajdai székből, amikor elfoglalta a román fejedelemség havasalföldi területeit. Miután Mátyás házi őrizetben tartotta, egyes feljegyzések szerint felismerte Vlad Tepes hasznosságát, és amikor tovább enyhült viszonyuk, még unokahúgát, Szilágyi Jusztinát is feleségül adta hozzá. A frigy célja az volt, hogy Drakula a magyar király érdekeinek megfelelően igazgassa az 1476-ban ismételten rá bízott havasalföldi tartományt.
   Vlad ezután egyes források szerint hazatért, míg mások szerint Havasalföldre már sosem jutott el, és 1476 decemberében elhunyt. A történeti források szerint fejét a törökök szerezték meg, és karóba húzva állították ki.
   Rauch szerint a kegyetlen kivégzések csak a rossz propaganda szüleményei. A kiállításon felvonultatott tudományos bizonyítékok mind amellett szólnak, hogy ezek a történetek csak azt a korabeli elképzelést támasztották alá, miszerint „Kelet-Európa egy nagyon primitív hely, a gonoszság forrása”.
   Romániában Vlad uralkodásával kapcsolatos legendák Bram Stoker nevéhez fűződnek, akik 1897-ben kiadott, Drakula című regényével teremtette meg a vámpírtörténetek ma igencsak népszerű kultuszát. A ma is ismert Drakula-kép pedig a filmekhez köthető: leghíresebb megformálója a magyar származású Lugosi Béla volt.