„Medardus napja, ha tiszta, nem jő a rossz idő vissza.”

   Az elmúlt hetek heves esőzései után reméljük, ez a jóslat válik valóra június 8-án, Medárd napján.

   Medardus frank származású katolikus püspök volt, a gabona aratásának és a szüreti munkának a védőszentje. Állítólag ő adta fel Szent Radegunda frank királynénak az apácafátylat, valamint ő honosította meg a rózsaünnepélyeket. A rózsakoszorú (Rosere) a környék legpéldásabb viselkedésű hajadonjának járt.
   Hazánkban június 8-a, Medárd napja, a hónap legismertebb időjárásjósló napja. A népi mondás szerint: „Ha ezen a napon esik, negyven napig esik egyfolytában.” Ez a jóslat évszázados megfigyelésen alapszik. Manapság is hagyatkoznak rá, de már nem veszik annyira szigorúan szó szerint. A lényeg, hogy ha Medárd napján esik az eső, negyven napos hűvösebb, esős, borús időjárás lesz. Ha azonban szép napos az idő, akkor negyven napos aszály várható.
   Vannak vidékek ahol a várható szőlő- és szilvatermésre következtetnek a Medárd-napi időjárásból. Ha meleg és napos, akkor jó gyümölcstermés várható, ha viszont esik, akkor savanyú lesz a bor, de bő lesz a gabonatermés.
   A Medárd-napi esőzésnek tudományos magyarázata is van. Nyári monszun jelenségnek hívják. Monszunok leginkább Dél- és Délkelet-Ázsiában jelentkeznek, amikor a tikkasztó meleget hatalmas zivatar kíséretében hosszan tartó esőzés váltja fel. Ez a jelenség Európában is előfordul, persze enyhébb formában.