Szerencsére hazánkban alacsony azoknak a száma, akik úgy éheznek, ahogy az történik százezrekkel a legszegényebb országokban. Tulajdonképpen az igazi éhezést mifelénk nem is ismerik az emberek, miközben a nagyvilágban e téren tovább romlott a helyzet.

   Nőtt az éhezők száma, állapította meg egy új ENSZ tanulmány. Az elmúlt öt évben emberek milliói váltak krónikusan alultáplálttá, mert világszerte országok küzdenek a hiányos táplálkozás különböző formáival – olvasható a Profitline.hu összeállításában.

   A most megjelent Élelmezésbiztonság és a táplálkozás helyzete a világban című tanulmány szerint akár 690 millióan is éhezhettek 2019-ben, ami 10 milliós növekedést jelent az előző és majd 60 milliót az öt évvel ezelőtthöz képest. A magas költségek miatt több milliárdan nem engedhetik meg maguknak, hogy egészségesen és táplálón étkezzenek. Számszerűen a legtöbb éhező Ázsiában van, de a növekedés mértéke Afrikában a legnagyobb. A jelentés világszerte 130 millióra becsüli azok számát, akik a koronavírus-járvány miatt kerülhetnek a tartósan éhezők táborába ez év végéig.
   Az irányadó globális kiadvány az éhezés és a hiányos táplálkozás felszámolásában elért eredményekről számol be és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (IFAD), az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), a Világélelmezési Program (WFP) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) együttműködésében készült.
   Az adatokból kiderül, hogy Ázsiában élnek a legnagyobb számban éhezők (381 millió), azt követi Afrika (250 millió), majd Latin-Amerika és a Karib-térség (48 millió). Az elmúlt öt évben az éhezők száma együtt nőtt a globális lakosságszám-bővüléssel. Arányaiban az afrikai kontinens a leginkább sújtott térség és válik egyre inkább azzá a maga 19,1%-os alultápláltsági mutatójával. Ez több mint kétszerese az ázsiainak (8,3%) és a latin-amerikai és karib-térségi értéknek (7,4%). Ha a jelenlegi trend folytatódik, 2030-ra Afrikában él majd a világban súlyosan éhező emberek több mint fele.
   Az éhezés és a hiányos táplálkozás minden típusának megszüntetése túlmutat a túléléshez szükséges táplálék biztosításán: az ételnek – különösen a gyermekekének – egyúttal táplálónak is kell lennie. Ezen ételek magas ára és az egészséges táplálkozás alacsony elérhetősége azonban számtalan családot akadályoz ebben.
   A jelentés bizonyítékkal szolgál, hogy az egészséges étrend költsége meghaladja a nemzetközi szegénységi küszöböt ($1,9). Még a legolcsóbb egészséges étrend is ötszöröse egy szénhidrát-túlsúlyos diéta árának. A tápanyagban gazdag ételek, a tejtermékek, gyümölcsök, zöldségek, és az állati vagy növényi fehérjék a legdrágább alapanyagok világszerte.
   A legújabb becslések szerint 3 milliárd ember (vagy még több) nem engedheti meg magának, hogy egészségesen táplálkozzon. A szubszaharai Afrikában, Dél-Ázsiában a lakosság 57%-ra igaz ez, de még Észak-Amerika vagy Európa sem kivétel. A jelentés szerint 2019-ben az öt év alatti gyermekek közül 191 millióan maradtak el növekedésében, további 38 milliónyian voltak túlsúlyosak. A felnőttek körében az elhízás járványszerű méreteket ölt.
   A jelentés szerint a fenntarthatósági szempontok figyelembevétele mellett, az egészséges táplálkozásra való globális átállás visszafoghatja az éhezés növekedését és jelentős költségmegtakarítást is jelenthet. Azzal számolnak, hogy a helytelen táplálkozással összefüggő egészségügyi kiadások, ami akár az 1,3 billió dollárt is elérheti 2030-ban, szinte teljesen eltűnnének, miközben az üvegházhatású-gázkibocsátás táplálkozással összefüggő társadalmi kiadásait (mintegy 1,7 billió dollár) akár negyedére is lehetne csökkenteni – áll a Profitline.hu cikkében.