Valószínűleg cseppet sem népszerű a téma, ugyanakkor a legtöbb embert nagyon is foglalkoztatja a halál. Az elmúlt hónapokban naponta kaptunk és kapunk még most is jelentéseket arról, hogy hányan haltak meg az előző napon koronavírus-fertőzésben, de még járvány idején sem csak a vírus szedi az áldozatait.

   A Növekedés.hu gazdasági portál munkatársai azt vizsgálták, hogy hány ember hal meg évente a világon, mennyi ez a szám egy-egy országban és hogy korcsoportonként melyek a halálokok. A legfontosabb adat szerint a világon évente jelenleg nagyjából 57 millió, vagyis naponta 150 ezer ember hal meg.

   Az óriási és félelemkeltő számot akkor lehet értékelni, ha hozzátesszük, hogy 80 millióval több, azaz 137 millió ember születik évente, vagyis óriási a népességnövekedés, elsősorban Afrika középső területeinek és néhány ázsiai országnak köszönhetően. Európában ugyanakkor sok országban stagnál, és sokban csökken a népesség, így értelemszerűen sokkal nagyobb a halálozási arány a népesség egészéhez viszonyítva.
   Közel sem mindegy, hogy meddig él egy ember. Világszinten elmondható, hogy az 57 millió halálesetnek kicsit kevesebb mint fele, 48,65 százalék 70 év feletti, vagyis egyáltalán nem jellemző, hogy a legtöbben idős korban halnak meg. Az okok szerint 17,8 millióan szív, vagy keringési betegségben, 9,5 millióan rákban, 6 és félmillióan pedig légzőszervi betegségekben, ebből 2,5 millióam tüdőgyulladásban halnak meg.
   Vannak természetesen nem betegséghez kötődő halálokok is, mint például a közúti balesetek, amelyek 1,25 millióval, az öngyilkosságok 800 ezer esettel, és a gyilkosság különféle formái 400 ezer esettel járulnak a fekete statisztikához. Ehhez 2017-ben például 140 ezer eset adódott fegyveres konfliktusok, polgárháborúk eredményeként, ez értelemszerűen évről évre erősen változik annak függvényében, hogy milyen konfliktusok robbannak ki a világban.
   Idős ember halálát, ha fájlaljuk is, többnyire természetesnek vesszük, de nem így egy gyermek távozását. A gyerekeknél a legfőbb halálok a születéskor fellépő komplikációk, ez 2 millió újszülött életét követeli, a második ok a tüdőgyulladás, amely 800 ezer kisgyermek halálát okozza.
   A kisgyermekekkel szemben az 5 és 14 közti gyerekeknél sokkal jobb a helyzet, csak minden századik haláleset kerül ki ebből a csoportból. A legfőbb halált okozók az autóbalesetek, ezek 62 ezer gyermek életét követelik, ennél kicsit kevesebb lesz a gyermekkori rákbetegségek áldozatai. Az autóbalesetek a 15-49 éves korosztálynál is meglepően sok áldozatot szednek, mégpedig 670 ezret évente, ugyanennyien vannak az AIDS áldozatai, egymillió életet követel a rák ebben a csoportban, a vezető halálok viszont már a szív- és keringési betegségek, akárcsak az idősebbeknél.
   A halálozások számát tekintve érthető módon a legnépesebb Kína és India a listavezető nagyjából 10 millió, napi 27 ezer elhunyttal, ehhez érdemes tudni, hogy Kínában évente 15, Indiában 25 milliónyian születnek. Az USA évi 2,7 millió halálozással a harmadik helyen van, ez naponta 7400 eset, Oroszországban 1,8 millió, Japánban 1,36 millió az éves szám. Európában Németország a listavezető évi 955 ezerrel, őt követi Olaszország 633 ezer esettel, majd Franciaország és Nagy-Britannia egyaránt 615 ezer esettel. Spanyolország és Lengyelország esetében nagyjából 420 ezer ez az adat, míg Romániában 263 ezer. Hollandia a következő 150 ezerrel, utána viszont Magyarország jön 130 ezerrel, megelőzve a nálunk népesebb Belgiumot, Csehországot, Görögországot, Svédországot és Portugáliát – derül ki a Növekedés.hu összeállításából.