Ki ne ismerné a címbeli igencsak elhíresült mondatot? A lusta, dolgaikat, döntéseiket halogató emberek mondogatják ezt, ha nem fűlik a foguk valamilyen teendőhöz, vagy képtelenek elhatározni magukat valamire. De a mondat eredetének történetét már kevesebben ismerik.

   Egyes források szerint 1795. június 7-én született Pató (régiesen Pathó) Pál magyar alszolgabíró, községi jegyző, aki Petőfi Sándor 1847-ben született versének hőse lett, igaz, nem dicsőségkoszorúval vonult a történelembe – idézte a Drpotal.hu a National Geographic írását.

   A halogató, lusta nemesi hozzáállást megtestesítő Pató Pál életéről keveset tudunk, annyi bizonyos, hogy valós személy volt, sőt Petőfivel való személyes találkozásról is szól a fáma. Pató Pál úr és feleségének sírköve ma napig megtalálható Szőgyénben, ahol egyébként a férfi jegyzőként dolgozott. A ma is álló sírkőről leolvasható halálozásának dátuma: 1855. április 28. Fennmaradt okirat igazolja azt is, hogy 1848-ban őt nevezték ki, mint Szőgyén alszolgabíróját, a Nemzetőrség parancsnokának.
   Pató Pál és Petőfi Sándor személyes megismerkedése egy nagy eseményen történhetett, mégpedig a költő egyik legjobb barátja, Várady Antal esküvőjén, ahol Petőfi és Jókai Mór voltak a násztanúk. Valószínűsíthető, hogy a Várady család meghívta Pató Pált is az esztergomi ünnepségre. Hogy ő tényleg, megjelent-e ott, nem tudjuk. Meglehet, hogy Petőfi csak Várady történeteiből hallott róla, arról viszont tudomásunk van, hogy az esküvő nem zajlott le olyan gördülékenyen, mint azt gondolnánk, ugyanis a menyasszony katolikus a vőlegény pedig kálvinista lévén, reversalist (írásbeli nyilatkozatot) kellett volna adnia a plébánosnak, miszerint Várady beleegyezik, hogy gyermekeiket a katolikus hit szerint nevelik majd. Erre ő nem volt hajlandó, ezért a plébánosnak három napon át ki kellett hirdetnie az eljegyzést, és csak utána eskethette össze az ifjú mátkapárt. Jókai Mór számolt be édesanyjának levelében a fennakadásról: az esküvőt három napig el kellett napolni, így 1846. július 26. helyett 29-én, Péter és Pál ünnepén kelhettek egybe.
   Ebben a felfordulásban ismerkedhetett meg Petőfi Pató Pállal, de hogy mi okból választhatta pont őt versének hősének, azt csak találgathatjuk. Egy bizonyos, a szőgyéniek büszkék hősükre, sőt Petőfi Pató Pál úr című versének köszönhetően neve eggyé vált a halogatás művészetével – olvasható a National Geographic írásában.