Egy-egy generáció élete alatt, ha csak nem történik nagyobb emberi beavatkozás, a folyók nemigen változtatják helyüket, látványukat, vagy legalábbis nem a laikus szem számára láthatóan. A folyamok megbízhatóan ott folynak, ahol folytak születésünk pillanatában is és látszatra nemigen változnak. Pedig a szakemberek nagyon is tudják, folyóvizeink nagy változáson mennek keresztül.

   Itthon is be kellett vezetni az időszakos víztest fogalmát, amely eddig a mediterrán vidékeken ismert volt ugyan, azonban Magyarországon új. Csak folyóvizekből 37 van kiszáradófélben, miközben hat éve még egy sem volt – olvasható a Válaszonline.hu nagyívű riportjában, amelyben a megfelelő intézkedések szükségességére hívják fel a figyelmet.

   Többszörösére nőtt azoknak a folyóknak a száma Magyarországon, amelyek az év egy szakaszában teljesen kiszáradnak – figyelmeztetett az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, Lukács Balázs András a Válasz Online részére adott interjújában, amelyből a Hvg.hu emelte ki a legfontosabb gondolatokat.
   A kutatóközpont hatévente számol be az Európai Uniónak arról, milyen vízügyi változások történtek Magyarországon. Ahogy a szakember fogalmazott, már itthon is be kellett vezetni az „időszakos víztest” fogalmát, ami eddig csak a mediterrán vidékeken volt ismert. Az elnevezés annyit jelent, hogy az adott mederben csupán az év bizonyos időszakában van víz.
   Korábban magyar kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a Duna–Tisza közén a faültetés vezethet a terület elsivatagosodásához. A Hajdú-Bihar megyében található Létai-ér kiszáradása pedig azt jelzi, hogy a homokvidéken rendkívül mélyre kerül a talajvíz, ha nincs csapadék.
   A szakember kitért arra is, hogy a térségben összeadódnak a talajvíz szintjét befolyásoló negatív hatások, például a Tisza szabályozása. A vízhiánynak és a klímaváltozásnak pedig rengeteg negatív hatása van, amelyeket már az egész országban érezhetünk – derül ki a Válaszonline.hu riportjából.