Ha az ember kitekint a saját országából (ahol ugyancsak találkozhat mély-szegénységgel) azt láthatja, hogy a világvárosok nyomornegyedeiben, az elmaradott vidéki területeken milliószámra élnek kegyetlen körülmények között emberek, akiknek már az is nagy öröm, ha egy nap egyszer tudnak valamit is enni, miközben a világ másik fele dúskál az élelemben és pocséklója is azt.

   Bár teljes mértékben nem sikerült megvalósítani azt az úgynevezett millenniumi fejlesztési célt, vagyis, hogy 2000-re az egész világon felszámolják az éhínséget, manapság kevesebbeknek korog a gyomra a Földön, mint az ezredfordulón – olvasható a Debreceni Egyetem honlapján.

   Miközben az alultápláltságban szenvedők száma az utóbbi évtizedekben enyhén csökkent a Földön, addig az éhezés teljes felszámolása még továbbra is csak illúzió – fogalmazott Fróna Dániel, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vidékfejlesztés, Regionális Gazdaságtan és Turizmusmenedzsment Intézet PhD-hallgatója. A szakember kifejtette: a bolygó népességének jelentős része az éhezést, a nem megfelelő mennyiségű kalóriabevitelt, vagyis az alultápláltságot napi létállapotként éli meg. Afrikában a népesség csaknem harmada, Közép-és Dél-Ázsiában a népesség negyede, míg Európában és Észak-Amerikában a lakosság 2 százaléka veszélyeztetett e téren.
   Míg Ázsiában az utóbbi években a súlyos élelmezés bizonytalanságban élők száma majdnem 30 millióval csökkent, addig Afrikában 40-45 millióval emelkedett. A fekete kontinensen a Szaharától délre eső területeken a legrosszabb a helyzet, ott a gyermekek nagy része fejlődésükre rossz hatást gyakorló, nem megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert fogyaszt. Az extrém szegénységben élők arányával kiugró, 70 százalék feletti értéket képvisel például a Kongói Demokratikus Köztársaságban, ahol az alultáplált kicsinyek aránya 25 százalék körüli. Ellenpélda az Amerikai Egyesült Államok, ahol mindkét mutató 1 százalék körül mozog. A legfrissebb adatok szerint jelenleg a világ népességének 10 százaléka, mintegy 760 millió ember él kevesebb, mint napi 2 dollárból.
   Az éhezés során a test elkezdi metabolizálni, átalakítani azokat az elraktározott tartalékokat, amelyek elengedhetetlenek a funkciók ellátásához. Végül a szervezet önmagát fogyasztja azzal, hogy megpróbálja kivonni a létfontosságú szervekben lévő fehérjéket, energiát.    Ez a gyermekek növekedésében és fejlődésében rendellenességhez vezethet –többek között ez is olvasható abban a tanulmányban, amelyről a Debreceni Egyetem weboldala számolt be.