Napjainkban, ha híreket olvasunk, és nem vagyunk a végsőkig hiszékenyek, hamar felmerül a tudatunkban a gondolat, vajon az adott hír, információ valós-e, vagy álhír, vagyis fake news. Ez utóbbinak mind nagyobb az esélye.

   Az összeesküvés-elméletek, álhírek és a koronavírussal kapcsolatos spekulációk elárasztották a közösségi médiát. De ki kezdi ezeket a pletykákat, ki terjeszti őket és ki van a fake news mögött, mi motiválja őket? – tette fel elemző összeállításában a sokakat érdeklő kérdést az Euronews.com hírportál.

   Ahogy a hírtelevízió portálján olvasható, a BBC szerint hét csoportra oszthatók az emberek, akik a hamis híreket terjesztik. Vannak a vicceskedők, akik nagyrészt csak jópofák akarnak lenni, a bennfentes csalók, akik állítják, hogy információjuk a kormánytól vagy a helyi önkormányzatoktól származnak és akik így akarnak pénzhez jutni a járvány idején.
   Ott vannak aztán a politikusok, akik gyakran veszik ki részüket a fake news terjesztéséből, de még a készítéséről sem riadnak vissza, ha pillanatnyi érdekük ezt kívánja. Nem elhanyagolható az összeesküvés-elméletek gyártóinak szerepe sem az álhírgyártásban, terjesztésben. Ők a maguk sokszor zavaros elméleteiket, félelmeiket osztják meg a világgal, (ál)hírek formájában.
   Veszélyes és talán az egyik legkényesebb helyzet, amikor a téves információ néha megbízható forrásból származik, például így világjárvány idején egy orvostól, professzortól vagy kórházi dolgozótól.
   A rémhírek és tévhitek gyorsan terjednek az interneten, különösen, ha azt egy az olvasó számára megbízható ismerős, vagy rokon mondja el, osztja meg. De nagyon fogékony a többség a híresség szövegeire is, bírálat nélkül fogadják el sokan a celebek fake news-ait. A Reuters Intézet nemrégiben készült jelentése szerint a hírességek kulcsszerepet játszanak a téves információk online terjesztésében – derül ki az Euronews.com terjedelmes összeállításából.