Kihajtás napja: nem szakad meg a hagyomány, csak szünetel
A velencei-tavi településen, Dinnyésen is komoly hagyománya van a kihajtás napjának, annak, amikor a legelő állatokat a tél után kihajtják a legelőkre. Sajnos a koronavírus-járvány ennek a hagyománynak is sokat árt.
A néphagyomány április hónapját Szent György havának nevezi, a hónap 24. napját pedig sárkányölő Szent György ünnepének tartja, amely Európa nagy részén ősi pásztorünnep, az állatok legelőre történő első kihajtásának a napja. A kihajtás idén elmarad, de a megemlékezés nem – írta az Nak.hu.
Az igazi tavasz kezdetét is jelző pásztorünnep eredete az ősi római időkre vezethető vissza. A Palilia elnevezésű tisztuló és engesztelő ünnepet eredetileg Pales, a latinus pásztorok felfogása szerint a nyájak szaporaságáért és egészségért felelős, a pásztorok és a mezőgazdák patrónájának tartott istennő tiszteletére rendezték meg.
Idén a több mint 80 ezer hektáron elterülő, a világörökség részévé vált első magyar nemzeti park, a Hortobágyi Nemzeti Park területén természetvédelmi fenntartási feladatokat ellátó Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. április 25-én rendezte volna meg a Szent György Napi Kihajtás Ünnepét, amely rendezvénynek a korábbi évekhez hasonlóan ismét a Hortobágy adott volna otthont. Tekintettel azonban a koronavírus-járvány következtében bevezetett korlátozásokra, az idei évi kihajtási ünnepet nem lehet megtartani. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a weboldalán megjelentetett cikkel emlékezik meg az ünnepnap hagyományairól, jelentőségéről.
A kihajtási ünnepet az időjárástól és a legelők állapotától függően György-nap táján tartják, amelynek során a jószágokat kihajtják a téli szálláshelyekről, és a régi időkből származó feljegyzések szerint ekkor történt a pásztorok, béresek megfogadása vagy a juhbemérés is. Egy esztendőben két alkalommal, a tavaszi kihajtáskor, valamint ősszel, a behajtáskor életre kel a híres hortobágyi Kilenclyukú híd, azt megtöltik a pásztorok, a jószágok és a fogatok.
A kihajtás ünnepéhez számos népi hiedelem kötődik, e napot gonoszjáró napnak is tartják, amelyen elsősorban a boszorkányok és más rontók fokozott tevékenysége jellemző. A babona szerint az állatok kihajtásához használt vessző vagy zöld ág nagy jelentőséggel bír, az a gyarapodásukat szolgálja, továbbá ezen a napon az állatokat Szent György-napi tűzön hajtják át, mely az ártó szellemek távoltartását szolgálja, valamint segíti a rontás elkerülését. Gyakran előfordul, hogy a marhákat láncon, tojáson hajtják keresztül, ugyanis a néphit szerint ettől a jószágok olyan erősek lesznek, mint a lánc, és olyan kerekdedek, mint a tojás – olvasható a NAK.hu oldalon.







