Minden kor embere tiltakozik a túlzott megszorítások ellen.

   A gazdasági megszorítás nem újkori találmány, már az ókori görögöket is sújtották hasonló intézkedések - állítja egy görög régész.
   Matosz Besziosz, a Püdna ókori makedón városban folyó ásatások vezetője szerint az utóbbi hónapokban előkerült több olyan sír, amely arról vall, hogy 2300 évvel ezelőtt uralkodói utasításra tilos volt túl gazdag ajándékokkal ellátni a túlvilági útra induló elhunytakat.
   Míg a Kr.e. IV. századi temetkezésekben rengeteg az arany ékszer, a csodaszép, művészi kivitelű amfora, és az elefántcsont-borítású ágyak is a sírok szokványos berendezési tárgyaihoz tartoztak, egy évszázaddal később, Kasszandrosz uralkodása alatt már szó sincs semmiféle halotti luxusról: a drága alapanyagokat olcsóbbak váltották fel, leginkább az agyag.
   - A Kr.e. IV. század végén Kasszandrosz, az Athént elfoglaló makedón sereg főparancsnoka utasításban tiltotta meg a pompázatos síremlékeket, korlátozta a gyászszertartásra fordítható összegeket - hangsúlyozta Matosz Besziosz.
   Kasszandrosz (Kr.e. 355-297) Antipatrosz makedón katona és politikus, Nagy Sándor hadvezérének legidősebb fia volt. Mivel apja Kr.e. 319-ben nem rá bízta a Makedón Birodalom kormányzását, országa ellenségeitől kért segítséget. Kasszandrosz gyors katonai sikereket aratott, Kr.e. 318-ban elfoglalta Athént is, rövidesen pedig Makedóniát is megszerezte.
   Megölette III.  Alexandrosz (Nagy Sándor) anyját, feleségét és fiát, feleségül vette Nagy Sándor húgát, Thesszalonikét, akiről egy újonnan alapított várost (Thesszalonikét) nevezett el. Bár a birodalmat már Kr.e. 319-317-ben megszerezte, a királyi címet csak Kr.e. 305-ben vette fel. Kr.e. 299-ben lemondott Görögországról, Makedóniát azonban haláláig birtokolta.