Az, hogy klímaváltozás van és légkörfelmelegedés, lassan mindenki előtt közismert lesz, vagy ha valaki nem is ismeri el, a saját bőrén biztosan érzi. Éppen ezért vélhetően a legújabb tudományos megállapítás sokak tetszését vívja majd ki.
  
  Elsősorban a gazdagok a felelősek a globális éghajlati krízisért – állapították meg a Leedsi Egyetem kutatói, akik 86 országra terjesztették ki vizsgálatukat. A Nature Energy című folyóiratban publikált eredmények szerint az emberek leggazdagabb egytizede nagyjából 20-szor több energiát fogyaszt, mint a legszegényebb egytized, bárhol is él a világban.

   A szakadék a közlekedés tekintetében a legnagyobb: a leggazdagabb egytized 187-szer több üzemanyagot fogyaszt, mint a legszegényebb egytized – írja a BBC hírportálja. Ennek oka, hogy a legkisebb jövedelemmel rendelkezők ritkán engedhetik meg maguknak, hogy autót vezessenek.
   A kutatók szerint minél gazdagabbá válnak az emberek, általában annál több energiát használnak fel. Ez a megállapítás minden vizsgált országra érvényes. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy jelentős változtatások hiányában a háztartások energiafelhasználása a 2011-eshez képest megduplázódhat 2050-re, még az energiahatékonyság javítása mellett is.
   Az egyetem kutatói az Európai Unió és a Világbank adatait felhasználva nézték meg, hogy a különböző jövedelmű csoportok hogyan költik a pénzüket. A témában egyedülállónak számító tanulmány szerint a közlekedésben a fogyasztók leggazdagabb egytizedének számlájára írható az elhasznált energia több mint fele. Ez megegyezik azokkal a korábbi kutatási eredményekkel, amelyek szerint a brit utazók 15 százalékához kötődik az összes repülős utazás 70 százaléka. Az ultragazdagok repülnek a legmesszebbre, míg a brit lakosság 57 százaléka egyáltalán nem repül külföldre.
   A főzés és fűtés tekintetében jóval kiegyenlítettebb az energiafelhasználás, bár a fogyasztók leggazdagabb 10 százaléka még így is az összfogyasztás körülbelül egyharmadáért felelős, ami valószínűleg az otthonaik méretével van összefügésben. A szerzők szerint a kormányok egyebek között a tömegközlekedés fejlesztése és a nagyobb járművekre vonatkozó magasabb adók bevezetése révén tudnák csökkenteni az autóhasználatot.
   A kutatók összevetették az egyes országok relatív energiafogyasztását is. A mutatók szerint a brit állampolgárok húsz, a németek 40 százaléka, Luxemburg teljes lakossága, a kínaiak 2 százaléka, míg az indiaiak mindössze 0,02 százaléka van benne a globális energiafogyasztók legfelső 5 százalékában.
   A tanulmány szerint a közlekedésben használt energia 31 százalékkal növekedhet a század közepéig. Ahogy a kutatók írják, ha a közlekedés továbbra is a fosszilis tüzelőanyagokra fog épülni, akkor ez a növekedés katasztrofális lesz az éghajlatra nézve.