A múlt évszázad második felében is sokáig elképzelhetetlen volt, hogy egy étel ne zsírral készüljön. Aztán a szakemberek úgy találták, hogy az állati zsiradékok olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek koleszterinnövelők, túlsúlyhoz és ezeken keresztül sok megbetegedéshez vezetnek. Előtérbe kerültek, a margarinok, növényi olajok.

   Az állati zsírokat a 90-es években száműzték az étrendünkből. Ahogy mind többet megismertünk a telítetlen zsírsavak kívánatos hatásairól, úgy romlott az állati zsírok megítélése. Ma már árnyaltabb a kép, a disznózsírt is vissza lehet hozni a konyhába – olvasható a Magyarmezőgazdaság.hu portálon.

   A köztudatban rögzült, hogy a telített zsírsavak rosszak, a telítetlenek jók, mert a sok telített zsírsavat tartalmazó állati zsírok a felelősek a magas koleszterinszintért és több érrendszeri betegségért. Ezért került lapátra a disznózsír, helyette viszont divatos lett a nagyon messziről szállított pálma- és kókuszolaj.
   A pálmaolaj szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú, ezért pálmazsírnak is nevezik. A nyers pálmaolaj karotinid tartalma miatt eredetileg vörös színű, ám Európában finomított, azaz kifehérített, szagtalan, íztelen formában árusítják. Az eljárás során a legtöbb karotinid, E-vitamin-tartalma és számos hasznos anyag is elvész a termékből. A telített zsírsavaknak viszont nagy előnye, hogy melegítés közben nem oxidálódnak, azaz nem, vagy csak nehezen égnek meg, akár többször is felhasználhatók sütésre. És ez igaz a disznózsírra is.
   Természetesen továbbra is igaz, hogy a telítetlen, különösen a többszörösen telítetlen zsírsavak kiemelten fontosak egészségünk számára, ugyanis ezekből olyan, élettanilag jelentős anyagok képződnek a szervezetben, amelyek gyulladáscsökkentők, és gátolják a vérlemezkék összetapadását.
   A telítetlen zsírsavakat tartalmazó olajok fogyasztásának a szív-érrendszeri rizikó csökkentésén túl több pozitív hatása van, például alacsonyabb a trombózisveszély, egyes daganatos betegségek kialakulásának esélye. Viszont az utóbbi évek eredményei alapján ma már kisebb jelentőséget tulajdonítanak a zsírokat alkotó zsírsavaknak, ugyanakkor egyre több adat szól amellett, hogy nem a zsír, hanem a vörös húsok más komponensei jelentik a valódi kockázatot. Az is bizonyított, hogy a növényi olajok, például a sokat dicsért olívaolaj sem elsősorban a telítetlen zsírsavai miatt egészséges.
   Arról továbbra sincs szó, hogy a telített zsírsavakat tartalmazó zsírok egészségesebbek lennének, mint a telítetleneket tartalmazó olajok, hanem árnyaltabb lett a kép e tekintetben és a hangsúlyok némileg eltolódtak. Ha választani lehet, használjunk növényi olajat, például, napraforgót, repcét, olívát, kukoricát, mogyorót, diót a konyhában, de a disznózsírt sem méreg. Biztosan sokakat meglep, de a disznózsír több telítetlen zsírsavat tartalmaz, mint telítettet. Ebben a tekintetben bőven lekörözi a pálma vagy a kókusz olajat.
   A rossz hír viszont, hogy a köztudatban elterjedt és berögzült tény, miszerint a mangalica zsírja sokkal egészségesebb, mint a hagyományos sertés zsírja, és jó koleszterineket tartalmaz, nem igaz. Az igazság az, hogy a mangalica zsírja ugyanolyan zsírsavakat ugyanolyan arányban és ugyanannyi koleszterint tartalmaz, mint egy átlagos hússertésé – írta a Magyarmezőgazdaság.hu