Sokak szemében szálka – már ha élhetünk ilyen képzavarral – az évenkénti kétszeri óraátállítás. Hozott is egy döntést ennek megszüntetéséről az Európai Unió megfelelő szervezete, és rábízta a tagállamokra, hogy a téli, vagy nyári időszámítás szerint rögzítsék az óráikat. Idehaza több felmérés szerint is a nyári időszámítás tűnik kedveltebbnek.

   Ennek ellenére a kormány még nem foglalt állást az ügyben. Azok az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, utoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra. A téli időszámítást választó országok utolsó váltása a téli időszámításra 2021. október utolsó vasárnapján történhet meg – olvasható az Infostart.hu hírportálon.

   Magyarországon 1980-ban vezették be a téli és a nyári időszámítást, az egész Európai Unióban azonban csak 1997-ben. Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna néhány esztendeje megszüntette az óraátállítást. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy Magyarországon mi lesz a döntés.
   A kérdés mindenesetre sokakat érzékenyen érint, ugyanis a társadalom közel fele nehezen alkalmazkodik az óraátállításokhoz. A téli időszámításra való áttérés kevésbé ártalmas, mint a nyári váltás, de így is megviseli az emberi szervezetet. Körülbelül egy hétbe telik kiheverni a hatásait, főként, ha kisgyerek is van a családban.
   A kétféle időszámítás alkalmazása által egyébként egy 10 ezres kisváros éves villamosenergia-fogyasztását lehet megtakarítani. Az eredeti cél is részben ez volt egyébként, arra hivatkozva, hogy jobb, ha a munkaidő alatt (reggel 8 és este 7 óra között) minél tovább van világos. Az ellenérvek között viszont most gyakran felmerül, hogy az emberek életmódja megváltozott, és nyáron a tovább tartó világosság már nem csökkenti úgy az áramfogyasztást, hiszen jóval több áramot használunk amúgy is az elektromos kütyük és a légkondicionálók miatt – írta az Infostart.hu.