Beethovenről még az az ember is hallott, akitől igen távol áll a komolyzene. Az 1770-ben született német zeneszerző olyan műveket alkotott, amelyek még évszázadokig szereznek majd örömet a zenekedvelő embereknek. Beethovenről tudjuk, hogy 1806-ban a Fejér megyei Martonvásáron időzött és hogy 1827-ben halt meg.

   A haláláról ugyanakkor a legújabb kutatások alapján új feltételezések láttak napvilágot. Egy nemrégi tanulmány szerint a világ egyik legnagyobb zeneszerzője mérgezésben halhatott meg – írta a Borászportál.hu.

   Sokáig azt gondoltak, és erre utaltak a boncolásról fennmaradt feljegyzések is, hogy Ludwig van Beethoven, a zenetörténet egyik legnagyobb alakja májcirózisban és annak szövődményeiben, például hasnyálmirigy-gyulladásban halt meg. Köztudomású, hogy a zeneszerző nem vetette meg a bort, a legenda szerint minden étkezéshez elfogyasztott egy palackkal. Éppen ezért élete vége felé rengeteget szenvedett máj- és hasnyálmirigy-bántalmaktól, valamint migréntől és hasi fájdalmaktól.
   A La Libre Belgique című folyóiratban Fabrizio Bucella, a brüsszeli szabad egyetem (Université Libre de Bruxelle) kutatója nemrégiben azzal állt elő, hogy talán nem egyedül az alkohol volt a felelős Beethoven haláláért. Teóriájában egy 2013-as vizsgálatra hivatkozik, aminél toxikológisok halálos mennyiségű ólmot találtak a Beethoven hajából és csontjából vett mintákban. Ezt akkor az általa használt ólomkristály poharaknak és edényeknek tulajdonították, Bucella szerint azonban ez nem magyarázhatja az ólomkoncentráció mértékét.    Ahogy a kutató a Wine Spectatornek elmodta, másik hipotézisre van szükség: a mérgezést a borba közvetlenül juttatott ólom okozhatta.
   Nem kell feltétlenül szándékosságra gondolni. Jacques Dupont francia borszakíró szerint Beethoven gyengébb minőségű német és magyar borokon élt, ezeket akkoriban gyakran masszikottal, vagyis poralakú ólomoxiddal lágyították.