Idősebb korban bizonyára sok ember irigyli a fiatalokat, főleg azért, mert előttük az élet és számtalan lehetőségük van ahhoz, hogy sorsukat jóra fordíthassák. Az való igaz, hogy a nagy lehetőségek korát éljük, de azt állítani, hogy könnyű a mai fiataloknak, meglehetősen erős túlzás.

   Egyre több fiatal érzi úgy, hogy annyi tennivaló áll előtte, hogy legszívesebben hozzá sem fogna. Az életközepi válság, vagy ismertebb nevén a kapuzárási pánik után új fogalomként az utóbbi másfél évtizedben jelent meg a húszas, harmincas korosztályokat érintő életnegyedi krízis, vagyis a kapunyitási pánik – olvasható a Híradó.hu hírportálon.

   A kapunyitási pánik legfőbb jellemzője a döntésképtelenség és a jövő miatti szorongás, a nagybetűs életbe való belépési képtelenség. Az életkezdési krízis leginkább a fogyasztói társadalomba beleszületett Y generációt érinti, azaz a mai húszas, harmincas korosztályt, akik a technológiai fejlődés, a jólét növekedése, a modern gyermeknevelési nézetek terjedése mentén egy öntudatosabb, magabiztosabb, és feljogosítottabb nemzedéknek érzik magukat.
   A fiatalok szeme előtt az az elvárás lebeg, hogy minél hamarabb gazdagnak, sikeresnek kell lenniük, felelős vezetői pozícióban kell dolgozniuk. Míg régebben körülbelül ötvenéves korára válhatott valakiből vezérigazgató, igazgató, most már alig valamivel harminc év felett is el lehet érni ezt a posztot. Mindeközben az életről alkotott általános elképzelés is egyre illuzórikusabbá vált, hiszen a közösségi média által sugallt modellek ritkán tükrözik az élet realitásait.
   A társadalmi szerepek változása miatt a fiatalok egyre tovább tanulnak, halogatják a letelepedés, a munkavállalás, a házasság és a gyermekvállalás idejét is, ezzel egyfajta mesterséges védőburokban tartva magukat. A statisztikák azt mutatják, hogy minden második fiatalt érint ez a probléma – olvasható a Híradó.hu oldalon.