Sok évtizeddel ezelőtti a kép, amelyen akkori kisiskolások parányi négykerekű kiskocsijukon húzzák az általuk összegyűjtött újságokat, hogy leadják a közeli MÉH telepen. A papírgyűjtés fontos tevékenység volt, híradók, játékfilmek jeleneteiben is láthatók voltak. Mára nagyrészt eltűntek a rengeteg kiolvasott újságot összegyűjtő gyerekek.

   Rengeteg papírhulladék keletkezik az iparban és a kereskedelemben a szállítás és a csomagolás révén, a kínai importkorlátozás miatt azonban egész Európában az összeomlás szélére került a szelektív papírgyűjtés és az újrahasznosítás – idézte a Hvg.hu a G7.hu cikkét.

   2017 óta zuhan a papír ára, tavaly ősz óta már negatív értéket vett fel és azóta sem állt meg a csökkenés. Ennek oka, hogy Kína egyébként is hatalmas szeméttermelő, továbbá az USA és az EU előszeretettel szervezte ki a saját problémáját az ázsiai országba és szállította oda szemetet. 2017 óta Kína viszont már erősen korlátozza az országba érkező hulladékot. A döntés az egész világ hulladékgazdálkodását felforgatta.
   Magyarországon a közszolgáltatók nem nyújtanak szelektív begyűjtést a vállalkozásoknak, ez azt jelenti, hogy a kereskedőkhöz érkező, kipakolt kartondobozokat begyűjtő cégek juttatják el a hulladékkezelőhöz, amiért pénzt kapnak, a hulladékkezelő pedig természetesen profittal adja tovább a papírt újrahasznosító cégeknek.
   Mióta negatívba fordult a papír ára, a kisvállalkozások látják főleg ennek a kárát, mert itthon már ingyen sem veszik át a papírhulladékot. Így viszont a kommunális hulladékba kerül a papír, amelyet újrahasznosítás helyett elégetnek. A lakosságtól érkező vegyes papírhulladék jellemzően rosszabb minőségű, és a jó minőségű papírhulladékért még fizetnek a hulladékfeldolgozók, azonban a két évvel ezelőtti ár harmadát.
   Bár alapvetően nem származik jelentős mennyiségű papír a lakosságtól, a papírgyűjtésnek a szemléletformálásban is fontos szerepe van az iskolai papírgyűjtések során, idéntől viszont a hulladékkezelők a jelen állás szerint már nem tudnának fizetni az iskoláknak az összegyűjtött papírért.
   A G7 által megkérdezettek a megoldást az állami szerepvállalásban, de leginkább a környezetvédelmi termékdíjban látják. Ezt az 1990-es években vezették be azzal a céllal, hogy a gyártók fizessenek az államnak a csomagolási hulladékok újrahasznosítása miatt, a befolyt összegnek viszont csak a csekély részét – 2018-ban a befolyt 79,1 milliárd forintból a tervezet szerint mindössze 14,7 milliárdot – fordították a kormány a hulladékgazdálkodás támogatására – írta a G7.hu cikke nyomán a Hvg.hu.
   A teljes cikk itt olvasható el.