Egy felvilágosult, az egyenjogúságban hívő és bízó ember fejében fel sem merülhet, hogy a környezetében élő nők ne ugyanolyan jogokat élvezhessenek, mint a férfiak. Sajnos bármennyire is halad az emberiség előre az időben, ez az eszme nemhogy természetessé válna, de visszafordulni látszik.

   167 országban mérte fel a nők helyzetét az idei index. amely szerint Svájc és a skandináv államok az élbolyban, Magyarország a középmezőnyben tartózkodik e téren. A lista végén azok az országok állnak, ahol háború dúl, és ezért egyre rosszabb nőnek lenni – ismertette a Hvg.hu.

   2017 óta teszi közzé két jeles egyetem a nők helyzetével kapcsolatos világindexet, amely legutóbb 167 országot vizsgált meg abból a szempontból, hogy ott a nők jogai és élet lehetőségei hogyan alakulnak. A Georgetown Egyetem és az Oslói Egyetem közös felmérése nem ad okot különösebb optimizmusra: a háborús övezetekben lényegesen romlott a nők helyzete. Ezért Jemen áll az utolsó helyen, ahol évek óta kilátástalan polgárháború dúl. Utána következik Afganisztán, Szíria, Pakisztán és Dél-Szudán. Magyarország a 49-ik a listán.
   Hazánkat mint egykori szocialista országot vizsgálták meg a kutatók egy olyan országcsoportban, amely a nők egyenjogúsága terén jobb eredményt tud felmutatni, mint egyéb területeken. A 30 ország közül például Kazahsztán olykor meglepően jó eredményeket produkál. Különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy az iszlám hagyományokkal rendelkező országokban a nők jogai általában háttérbe szorulnak. Kazahsztánban a nők kétharmada dolgozik, míg Magyarországon ez az arány 49%.
   Az iskoláztatás terén az iszlám hagyományokkal rendelkező államok vannak lemaradva. Jellemző, hogy Törökországban a nők csak 6,9 évig vesznek részt az oktatásban, míg Magyarországon 11,7 évet töltenek tanulással. Ennél aggasztóbb, hogy a jelentés szerint két év óta csökken a nők iskoláztatási foka Magyarországon, amely 2017-ben ez még 12,3 év volt.
   Azt is vizsgálták, hogy van-e folyószámlája az egyes országokban a lényoknak, asszonyoknak. Azerbajdzsánban, amely a csoport utolsó tagja, mindössze 27,7 ez a mutató, a nők alig több mint az egynegyede élvez valamiféle pénzügyi függetlenséget. Az élen, akárcsak az iskoláztatás terén, itt is az észtek állnak, 98,4 százalékkal. Magyarország a középmezőnyben, enyhén csökkenő mutatóval: 72,5-ről 72,2-re módosult a mutató 2017 óta.
   A mobilhasználatban szinte teljes az egyenjogúság. Itt Szlovénia áll az élen majdnem 100%-kal, Magyarország a középmezőnyben 86%-kal, míg a lista végén Üzbegisztán 73%-kal.
   A családon belüli erőszak esetében is Észtország van a legkedvezőbb helyzetben, de Magyarország is közelít hozzá, míg az iszlám hagyományokkal rendelkező államok szerepelnek a legrosszabbul: Tadzsikisztán az utolsó, ahol a nők 19%-a vallotta, hogy veri a partnere. Magyarország esetében ez a szám hat, míg Észtországban csak kettő. A politikai képviselet tekintetében csak a balti államok állnak jól ebben az ország csoportban, mindenki más elmaradottnak tekinthető az elithez képest.
   Az már nem meglepő, hogy a lista élvonalában a skandináv államok állnak, ezekben az országokban a legjobb a nők biztonságérzete és a lehetőségeik is olyanok, mint a férfiaké. Érdekes, hogy Svájc a második helyen végzett annak ellenére, hogy a konzervatív hagyományok sokáig háttérbe szorították a nőket, Németországban viszont visszaesett a nők képviselete a Bundestagban, ezért az ország megítélése is gyengült a jelentés készítőinek a szemében – olvasható a Hvg.hu összeállításában.