A magyar nyugdíjasok nagyjából két hét múlva kapják meg a kormány adományát, a nyugdíjkiegészítést és a beígért nyugdíjprémiumot. Bár nagyon sokaknak a pár ezer forint is hatalmas segítség, mindez aligha változtat azon, hogy a nyugdíjasok folyamatosan romló körülmények között élnek.

   Közzétette az Eurostat a kontinens időseiről készített kiadványát. Az elöregedés világszintű jelenség, amely szinte minden fejlett országot érint, csak 2019 elején 101,1 millió 65 vagy annál idősebb állampolgára volt az uniós tagországoknak, ez a lakosság ötödét jelenti, és ez az arány csak nőni fog – írta a Privtbankár.hu.

   Az összeállításból rávilágít a magyar nyugdíjasok helyzetére is. A statisztikát szerint a 65 éven felüli magyarok körében 2018-ban a leggyakoribb az volt, hogy két idős embert élt egy háztartásban, ezt gyakoriságban az egyedülálló idősek követték, míg közel 421 ezer nyugdíjas más típusú háztartásban élt, ide tartoznak például azok is, akiket a családjuk magukhoz vett.
   A lakhatási körülményeket tekintve nagyon sokat javult a helyzet 2010 és 2018 közt, ez abból is látszik, hogy érezhetően csökkent azoknak az időseknek a száma, akik nem voltak képesek kellően felfűteni a lakásaikat. Az egyedül élő időseknél arányuk 15,4 százalékról 9 százalékra esett vissza. Egy háztartásban élő két idős esetén pedig 10,3 százalékról 4,2 százalékra.
   A túlzsúfolt otthonokat tekintve is sokat javult az idősebbek helyzete Magyarországon, sőt a régióban Csehország után a legkiemelkedőbben, hiszen míg 2010-ben minden ötödik nyugdíjast érintette a probléma, 2018-ban már csak alig hét százalékukat. A túlzsúfoltság a lakhatás tekintetében azt takarja, hogy többen élnek egy otthonban, mint ahányan kényelmesen elférnének, és ez a lakók mind fizikális és mentális egészségének megárt.
   Egyre baljósabbá válik ugyanakkor a helyzet Magyarországon a relatív jövedelmi szegénységet tekintve, a 2010 és 2018 közti időszakban több mint megduplázódott az érintettek aránya, vagyis 4,1 százalékról majdnem 10 százalékra nőtt. Ide tartoznak azok az idősek, akik havi bevétele nem éri el a mediánjövedelem 60 százalékát, amely például 2017-ben éves szinten 1 006 249 forint, míg havi szinten 83 855 forint volt.
   A nyugdíjasok elszegényedése nem csak nálunk, hanem az egész régióban gondnak tűnik. A helyzet ugyanis mindenütt romlott, a cseheknél még a magyarországi mértéknél is jobban. Az adatokat nézve elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a jövedelmi szegénységnek kitett idősek aránya a cseh, lengyel és román társaikhoz képest (friss szlovák statisztika még nincs) Magyarországon a legkisebb. Ennek oka alighanem az lehet, hogy a bérek sem túl magasak nálunk.
   A régió kormányzatai előbb-utóbb mindenképpen rá fognak kényszerülni arra, hogy komolyabb lépéseket tegyenek az ügyben. Az, hogy rengetegen ragadnak a szegénységi küszöb alatt, általánosságban a teljes magyar társadalomra jellemző, viszont a 65 éven felülieknek még az átlagosnál is nehezebb ezt a problémát legyőzni – olvasható a Privátbankár.hu cikkében.