Magyarországon hagyományosan alacsony az idegen nyelvet beszélők száma, ami természetesen nagyon rossz. Ennek számtalan oka van, többek között a nyelvtanalapú oktatás a beszédcentrikus képzés helyett. A felsőoktatásban résztvevők kötelező nyelvvizsga kényszere sem javít a helyzeten.

   Akár 30-40 százalékkal is eshet a felsőoktatásba felvett hallgatók aránya a jövő évtől, ha az oktatási kormányzat nem enyhíti azt a szigorú szabályozást, amely szerint az alap- és osztatlan képzésekre jelentkezőknek középfokú (B2) komplex nyelvvizsgával kell rendelkezniük – írta a Világgazdaság.

   Az év első nyolc hónapjában csaknem 88 ezren kíséreltek meg nyelvvizsgát szerezni, míg tavaly egész évben 120,5 ezren – derül ki az Oktatási Hivatal (OH) nyelvvizsga-statisztikai adataiból. Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint ennek és a többi nyelviskolától kapott adatoknak alapján nem nőtt a nyelvvizsgázók száma. Az idén a jelentkezők 45 százalékának és a felvett hallgatók csaknem 40 százalékának nem volt középfokú nyelvvizsgája.
   A legjobban a pedagógusi és az egészségtudományok területén csökkenhet a hallgatók száma, például kevesebben tanulhatnak majd diplomás nővérnek vagy mentőtisztnek, holott e területeken most is nagy a munkaerőhiány.
   Az OH adatai szerint idén angolból 65,6 ezren, németből több mint 16 ezren próbálták megszerezni a nyelvvizsgát, de összesen csak 58,7 ezren jártak sikerrel. Harmincezren voltak sikertelenek, közülük húszezren angolból nem teljesítették az elvárt szintet – olvasható a Vg.hu oldalon.