Valószínűleg a könnyebb megjegyzés miatt használjuk még mindig előszeretettel az adatot, miszerint hazánk határain beül tízmillió magyar ember él. Ez már sajnos messze nem igaz, hiszen Magyarország népessége idén január 1-jén 9 772 756 fő volt. E fogyó tendencia az előrejelzések szerint nem fog megállni és a főváros kivételével mindenhol csökkenni fog a lélekszám.

   A tágan értelmezett fővárosi agglomeráció és kisebb mértékben a regionális központok szűkebb környezetének lakossága is fogyni fog 2051-ig, ennek következtében – az országos trendekkel dacolva – a budapesti agglomerációs gyűrű várhatóan tovább tudja növelni népességszámát – derül ki abból a tanulmányból, amelyet a Portfolio.hu ismertetett.
   

   Lennert József, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézetének szakértője a Területi Statisztikában megjelent cikkében ismertette a kutatási eredményeket, amelyek szerint a városok népessége 7–17, a városkörnyéki vidéki tér népessége 1–11, a félreeső vidéki tér népessége pedig akár 16– 31%-kal is csökkenhet három évtizedben. A szerző szerint  Magyarország területének jelentős részén vándorlási veszteség várható, különösen az Alföldön és Dél-Dunántúlon, a regionális központok környezetét leszámítva.
   Míg a pesszimista (a jelenleginél némileg alacsonyabb teljes termékenységi arányszámot és a jelenlegi trendeknek megfelelő születéskor várható átlagos élettartam növekedését feltételező), alacsony forgatókönyvek alapján Magyarország népessége 2051-re 8 millió 342 ezer főre csökkenne, addig az optimistább közép és magas forgatókönyvek szerint 8 millió 747 ezer, illetve 9 millió 138 ezer főre – derül ki sok más mellett a Porfolio.hu által ismertetett tanulmányból.