Kacsa, vagy Noé bárkája?

Kelet-Törökországban bukkant egy kutatócsoport Noé bárkájának maradványaira.

   Kínai és török kutatók szerint 99,9 százalék az esélye annak, hogy előkerült a fából készült szerkezet.

   A 15 fős kutatócsoport egyelőre csak belső felvételeket hozott nyilvánosságra a radiokarbonos kormeghatározás alapján 4800 évesnek datált maradványról, ráadásul addig nem árulja el a felfedezés pontos helyét, amíg a török kormány régészetileg védett lelőhelynek nem minősíti.
   A régészek szerint a megtalált szerkezetnek több, fagerendákból épített rekesze van, amelyek valószínűleg menedékül szolgáltak a bárkára mentett állatoknak. Azt a feltevést, miszerint településmaradványokra bukkantak volna, elvetik, mondván 3500 méteres magasság fölött akkoriban nem létezett emberi település. „Nem 100, hanem „csak” 99,9 százalék az esélye annak, hogy Noé bárkájára bukkantunk – nyilatkozta a Fox News csatornának a kutatócsoport egyik tagja, Joang Wing-csong hongkongi dokumentumfilm-rendező.
   Többek között Berossus, babilóniai pap-történész és Josephus Flavius, a híres ókori zsidó történész feljegyzéseiben is szerepel az Araráton lévő hajó. Sőt Marco Polo is bejegyezte a naplójába, hogy amikor errefelé járt, tisztán látta a hegycsúcson Noé bárkáját.
   A német Friedrich Parrot professzor, amikor 1829-ben megmászta a helyet, felkereste az Ahora falunál lévő Szent Jakab kolostort, amelynek a szerzetesei a bárkáról származó fadarabokat, kéziratokat és tárgyakat mutattak neki.
   A híres orientalista, Goldziher Ignác a mekkai mecsetben lévő Kába-szentélybe tett látogatásakor egy, a szentély falára felfüggesztett gerendát látott, amelyről a helyiek azt állították, hogy Noé bárkájáról származik.