Azt, ha egészségi állapota megromlik, mindenki tapasztalja, hogy a gyógyulás nem olcsó mulatság. A költségek között ott van a munkából kiesett idő és az emiatt esetleg csökkenő jövedelem, az orvosoknak esetenként adott paraszolvencia, a fizetős ellátás költsége, és cseppet sem elhanyagolhatóan a gyógyszerek ára. Betegségünk persze sokba kerül az államnak is, amely azért igyekszik takarékoskodni rajtunk.

   Először esett a GDP 7 százaléka alá az egészségügyre fordított kiadás a KSH adatai szerint. A 6,9 százalékból is mindössze 4,8 százalékot áll az állam, a többit a betegek fizetik. Fekvőbetegként 10 forintból egyet, járóbetegként négyet, a patikákban pedig hatot a biztosítottak állnak – írta a válaszonline.hu.

   A Központi Statisztikai Hivatal minden évben közli, mennyit költ a magyar állam és mennyit az állampolgárai az egészségügy finanszírozására. A legfrissebb adatok 2017-esek, idén július 31-én jelentek meg.
   Az ötéves mélypont 2014-ben volt, akkor a magánkiadások aránya elérte a 47 százalékot, vagyis csaknem fele-fele arányban osztozott az állam és a beteg a kiadásokon. Azóta valamelyest erősödött a közfinanszírozás. Mindez azért meglepő, mert 2017-re a magánszektor vezető szereplői 20 százalék feletti mértékben tudták növelni a bevételeiket, várható volt, hogy a fizetős egészségügy egésze is bővül. Nem így lett.
   A KSH-adat ismeretében valószínűsíthető, hogy a nagyok a kicsik kárára nőttek, csökkenhetett a lakásrendelők versenyképessége. Az egészségügy harmadik kiemelkedően fontos területén, a gyógyszer-finanszírozásban az állam immár tartósan kisebbségben van: 2017-ben is a betegek állták a kiadások 52 százalékát – derül ki a Válaszonline.hu összeállításából.