Országos, tegyük hozzá, hogy jogos felháborodást váltott ki annak a vidéki „hölgynek” a tette, aki elkóborolt kutyáját autója mögé kötve vonszolta haza, amit a kutya nem élt túl. Az asszony nem is érti a népek baját mindezzel, hiszen ő már lovat is kötött az autója után.

   Valószínű, beszűkült tudatállapotban volt az a balotaszállási asszony, aki szadista módon kivégezte kutyáját. Ha valaki ma ilyet tesz egy állattal, az legközelebb akár mással is képes lehet így viselkedni – mondta el a Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület elnöke a Klubrádió műsorában.

   A civilszervezet tisztségviselője megjegyezte, az asszony messziről nagymama típusú néninek tűnhet, ezzel szemben, amit tett egészen más képet rajzol róla. A nő nagy testű kutyáját bálamadzaggal a kocsija után kötötte majd kilométereken át húzta maga után olyan sebességgel, hogy az állat már képtelen volt futva követni. Amikor a másik autós megállította, az állat már képtelen volt felállni, csak vonszolódott az oldalán a kocsi után, a mancsai pedig véresek voltak. A nő arról beszélt, büntetésből végzett így a kutyájával, mert az előzőleg megszökött.
   Seres Zoltán elmondta, hogy az elmúlt húsz évben rengeteg hasonló, horrorisztikus esettel találkoztak. Az állatokkal, általában a környezettel szembeni barbárság közvetlen oka szerinte az emberi érzéketlenség és a közösségi értékrend torzulásai, hiányai. Sok ember nem érzi ugyanis, hogy más élőlények is szenvedhetnek, ezért teljes mértékben úgy bánnak állataikkal, mintha azok tárgyak lennének. Vonatkozik ez nem csak kutyákra, macskákra, hanem gazdasági haszonállatokra is, amelyeket gyakran szintén elképesztő körülmények között tartanak vidéken.
   Az állatvédő egyesület elnöke emlékeztetett arra, hogy pont egy másik, autó után húzott kutya kivégzése váltotta ki az állatkínzás elleni törvény megalkotását. Az eset Fadd-Domboriban történt 2003-ban. A következő évben elfogadott jogszabály szerint az állatkínzás három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, az állatvédők pedig arra próbálják ösztönözni a bíróságokat, hogy ne csak felfüggesztett szabadságvesztést, pénzbüntetést vagy közösségi munkát szabjanak ki az elkövetőre, hanem letöltendő börtönbüntetést, amire már akadnak példák.
   Magyarországon több száz állatkínzásról értesül a rendőrség, de a való szám ennél magasabb, nagyon sok esetben ugyanis az önkormányzatban, a szemtanú civilekben nem tudatosul, hogy amit látnak, az bűncselekménynek minősül, ezért nem tesznek bejelentést mondta – írta a Klubrádió.hu.