Aki rendszeresen, vagy csak időnként részt vesz valamelyik közösségi portál életében, gyorsan találkozhat olyan kommenttel, amelynek írója igen könnyen bírál, ír akár becsületsértéssel is felérő kritikát, keveredik értelmetlen vitába. Sokan messze bátrabban az online felületen, mint élőszóban a való életben.

   A Lounge Group felmérése szerint minden hetedik fiatalra jellemző, hogy vitába keveredik a közösségi oldalakon, javarészt anonim módon: a konfliktusokban a kommentelők közel fele, vagyis 46%-a nem vállalja fel a személyes adatait – összegezte a felmérés eredményeit a 24.hu.

   A 18-40 éves korcsoportban minden ötödik személyt ért már zaklatás közösségi oldalon. Ez egy rendkívül magas arány, és a cyberbullying (internetes zaklatás) a fizikai inzultusnál mélyebb sebeket képes maga után hagyni. Sőt, mivel az internet a világ legnagyobb archívuma, tartósabbat is. Ezen az segíthet, ha a fiatalok tudatosabban osztják meg a tartalmakat, adataikat – mondta el Szabó Zsófia, a Lounge Group kutatási divízióvezetője.
   Az is kiderült, hogy minden negyedik válaszadó szókimondóbb online, mint a személyes beszélgetések során. Sokan vannak azonban, akik a közösségi médiában inkább mellőzik a kommentek írását az esetleges negatív következmények érdekében. Ők, ha kommentárt írnak, az általában egy szolgáltatás véleményezése, és nem vitatkozás más emberekkel.
   A Facebookot a 18-40 évesek 90%-a naponta használja, viszont a válaszadók 70%-a nem ismeri személyesen minden online ismerősét. Az idősebb Y generációnál több az élő kapcsolat, köztük kétszer annyian ismerik személyesen minden online ismerősüket, mint a Z generációhoz tartozók. Észrevehető azonban a tudatos szelekció: a fókuszcsoport résztvevői közül többen is említették, hogy ahogy idősödtek, egyre nagyobb igényük lett arra, hogy szelektálják az ismerőseiket, amely keretében törlik a már nem aktív kapcsolatokat.
   Bár úgy tűnik, a fiatalok bátran és felelőtlenül osztanak meg magukról mindenféle információt, a kutatás ennél árnyaltabb képet fest. A biometrikus adatok például életkortól függetlenül szenzitív (egészségi állapotra, vallásra, büntetett előéletre stb. vonatkozó) adatnak számítanak, és a válaszadók elzárkóznak ezek megadásától. Ezek közül legismertebb az ujjlenyomat, de ilyen adatnak számít az arckép, a retina, a saját hang, de akár az egyedi járásminta is.
   Nagyobb különbségek is megfigyelhetők a két generáció között: a 18-24 évesek kényesebb témaként kezelik a munkahellyel, ismerősökkel, utazásokkal és vásárlásokkal kapcsolatos adatokat, eközben az Y generációhoz tartozók az átlagosnál magasabb arányban tekintik a fogyasztásra és a káros szenvedélyre vonatkozó adatokat nem személyes adatnak – derül ki a Lounge Group felméréséből, amelyet a 24.hu ismertetett.