Az ember a szupermarketben csak leemeli a polcról a megszokott terméket és nemigen elmélkedik azon, hogy az hogyan is készült. Vannak élelmiszerek, amelyek esetében talán jobb is, ha nem ismerjük a titkokat, de például kíváncsivá teheti a vásárlót, hogy hogyan oldották meg, mondjuk a kávé esetében, hogy az ne tartalmazzon koffeint.

   A kávéról naponta jelennek meg tanulmányok, kiemelve a fekete leves jótékony hasznát. Vannak, akik kifejezetten a koffein élénkítő hatása miatt fogyasztanak kávét, ugyanakkor minden tizedik ember koffeinmentes kávét iszik. A Sóbors.hu annak járt utána, hogy hogyan is lehet eltávolítani a koffeint a kávéból.

   A koffeinmentesítést a kávészemek pörkölése előtt, a zöld kávén kell elvégezni, mivel pörkölés közben változik a szemek szerkezete. Európában öt cég foglalkozik a koffein kivonásával, erre három eljárás létezik. A legelavultabb, de a legolcsóbb módszernél a pörkölés előtti fázisban felgőzölik a kávébabokat, hogy a sejtszerkezetük megnyíljon. Ezután oldószeres vízbe áztatják őket. A használt oldószerek többnyire etil-acetát és diklórmetán, amelyek megkötik a koffeint, így amikor a kávébabokat kimossák, már a koffeinnel együtt távozik az oldószer. Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy a kávé sokat veszít jellemző ízvilágából és hatóanyagaiból is, ezért inkább alacsony minőségű kávéknál alkalmazzák.
   A környezetbarát svájci vizes eljárást minőségi kávéknál alkalmazzák. Ennek során a nyers kávét olyan vízzel engedik fel, amelynek oldottanyag-tartalma megegyezik a zöld kávé oldható anyag összetételével, csak a koffein hiányzik belőle. Így az anyagok feloldásának folyamata során csak a koffein oldódik ki a kávéból, az íz- és illatanyagok benne maradnak a szemekben. A koffeinnel telt vizet ezt követően aktív szénszűrőn keresztül szűrik meg. Az áztatás után megszárítják a babokat, majd kezdődik a pörkölés.
   A szén-dioxidos eljárás a legmodernebb, de a legköltségesebb módszer, prémium kávéknál alkalmazzák. A szén-dioxid 253 bar nyomás alatt átmeneti halmazállapotba kerül a gáz és a folyékony állapot között. Ebben, az úgynevezett szuperkritikus állapotában alkalmas a koffein kivonására, viszont a babszemek többi oldható, de szükséges összetevője nem távozik és nem is károsodik, ezáltal ez az eljárás biztosítja a legjobb minőséget.
   A koffeint a kávébab tartalmazza, amelyet ki lehet vonni, de nem maradéktalanul, de csak annyira elenyésző mennyiség marad a babban, hogy nincs érzékelhető hatása a szervezetre, hacsak nem iszik meg belőle valaki öt-tíz csészével egy nap. Ekkor ugyanis már annyi koffeint vihet be a szervezetébe, mintha két koffeines kávét ivott volna. Tehát 100%-osan koffeinmentes kávé nem létezik, egy csésze kávéban körülbelül 60-120 mg koffein van, míg a koffeinmentesben 5-8 mg. Az Európai Uniós élelmiszeri jogszabályok szerint a koffeinmentes kávé maximum 0,1% koffeint tartalmazhat, az Egyesült Államokban ez az érték 3% – írta a Sóbors.hu.