Úgy tűnik, ha még látni akarjuk azt a világot, amelyben a húszéveseknél idősebbek születtek, sietnünk kell, mert mind gyorsabb ütemben változik a környezet. Az előrejelzések szerint pár év múlva már egy egészen más világban élünk majd a klímaváltozás, a légkör felmelegedése miatt.

   Évente átlagosan egy métert veszítenek vastagságukból az ausztriai gleccserek az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) hegységkutató intézetének tudósai által alkalmazott új mérési módszer szerint, amelynek súlyos következményei lehetnek az egész régió, így Magyarország vízgazdálkodására is – írta Portfolio.hu a Frontiers című szaklapban bemutatott tanulmány alapján.

   Eddig a jégtömeget elsősorban a gleccserek felszíne alapján becsülték meg. Az új eljárás keretében annak megállapításához, hogy egy gleccser különböző pontjain milyen vastag a jég, a kutatók az osztrák gleccserjegyzéket hívták segítségül. Ebben találhatók többek között a gleccserek körvonalairól szóló adatok, légi felvételek alapján készült magasságmodellek, valamint lézerszkennerektől származó információk is. Ezeket 58 osztrák gleccser vastagságáról szóló pontos mérési adatokkal kombinálták. Így valósághűen meg tudták határozni Ausztria minden gleccsere esetében a mindenkori topográfiai körülményekre jellemző jégvastagságot.
   Nemcsak a jégtömegek jelenlegi eloszlásáról, hanem időbeni változásokról szóló információkat is szereztek az új módszert alkalmazva. Ez alapján, míg 2006-ben Ausztria gleccsereinek teljes térfogata 15,9 köbkilométer volt, ami elegendő lett volna ahhoz, hogy egész Ausztriát 16 centiméter vastagságban vízzel árassza el, addig 2016-ra elveszítették jégtömegük egyötödét. A jégvastagság átlagos vesztesége ezzel évente egy méterre rúg.
   Az új módszer segítségével kimutatták azt is, milyen nagy regionális különbségek mutatkoznak a gleccserolvadásban. Éppen az egy négyzetkilométeresnél kisebb jégfelülettel rendelkező gleccsereknél figyelhető meg a még meglévő jégtömeg erőteljesebb eltűnése. Ilyen például a Sonnblickkees- vagy a Brandner-gleccser.
   Mindennek súlyos, ma még felmérhetetlen következményei lehetnek az egész régió, illetve Magyarország vízgazdálkodására és a Duna vízgyűjtő területére nézve. Részben ennek hatására a jelentős mértékben a terület által táplált Duna és mellékfolyóinak vízszintjének változásai szélsőségesebbé és kiszámíthatatlanabbá válhatnak. A gleccserek visszahúzódásával alapvető átalakulások várhatók a vízkészletek, a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás, a környezet és az idegenforgalom tekintetében is, ami az ivóvízellátástól kezdve számos szektor elé óriási kihívásokat állíthat.
   Az osztrák jelentéssel egybevágó megállapításokat tartalmazott az áprilisban svájci kutatók által publikált kutatási anyag is, amely szerint a klímaváltozás miatt 2100-ra az Alpok legnagyobb része jégmentessé válhat. A zürichi Műszaki Egyetem és a svájci Erdő-, Hó- és Vidékkutató Intézet szakemberei által készített kutatás eredményei alapján a hegylánc négyezer gleccseréből a jégtömeg fele eltűnik 2050-re, függetlenül attól, hogy mennyivel csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása. Az azt követő ötven évben pedig még ha nullára is csökken a szén-dioxid-kibocsátás, a megmaradt jég kétharmada elolvad. Ha azonban a jelen mértékben folytatódik az emisszió, a század végére szinte eltűnnek a gleccserek az Alpokból – írta a Frontiers szaklap cikke alapján a Portfolio.hu.