Ha nem lennének szociális juttatások, akkor a lakosság 49 százaléka kerülne szegény státuszba.

   A háztartások közül kiemelkedik az egyszülős, valamint a két felnőttből és három, vagy több eltartott gyermekből álló háztartások szegénységi aránya - áll a KSH legfrissebb kiadványában.
   A szegény háztartások jövedelmének jelentős részét az úgynevezett társadalmi juttatások teszik ki, amelyek bizonyos helyzetek bekövetkezésekor (pl. időskor, betegség, családban élő ellátandó gyermekek és egyéb gondozásra szoruló személyek, munkanélküliség, fogyatékosság stb.) csökkentik az érintett háztartások, illetve személyek terheit. A KSH legfrissebb kiadványában azt vizsgálta, hogy miként változna a társadalmon belül a szegénységi arány az állam által biztosított összegek nélkül. 
   A KSH nyugdíjjal és a nyugdíj figyelembevétele nélkül is megnézte, hogy miként változna a szegénység Magyarországon, ha megvonnák a támogatást. Ezek szerint, ha csak nyugdíj és munkajövedelem lenne, a szegények aránya két és félszerese lenne a jövedelmek újraelosztását biztosító transzferek figyelembe vételével számított aránynak. 
   Ha azonban a nyugdíjakat is kivesszük a transzferek (támogatások, segélyek) közül, és semmiféle szociális transzferjövedelem (pl. gyes, gyed, gyet, táppénz, nyugdíj, családi pótlék, segélyek stb.) sem lenne, akkor már a szegénységi arány 4,3-szerese lenne a juttatások figyelembe vételével kiszámított mutatónak.

(A teljes cikk elolvasható a napi.hu oldalon.)