Az informatika, a digitalizáció ezer módon szövi át a világunkat, határozza meg életünket. Ha ügyet akarunk intézni, csak leülünk számítógépünk elé, vagy kézbe vesszük tabletünket, okostelefonunkat és pár kattintással már tesszük is a dolgunkat. Igaz, ehhez megfelelő feltételek kellenek.

   Az Európai Unió digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatója (DESI) szerint az elmúlt néhány évben Magyarország átlagos ütemben fejlődött a digitalizáció terén, 2018-ban az uniós tagállamok között a 23. helyen áll – közölte az Európai Bizottság a múlt héten.

   A közlemény szerint Magyarország viszonylag jól teljesít, a tagországok között a 18. helyen áll az összekapcsoltság területén, ami a nagy sebességű és szupergyors szélessáv elterjedtségének köszönhető.
   A mérőszámok azt mutatják, hogy az internetes szolgáltatások használatát illetően Magyarország eredménye meghaladja az uniós átlagot. A mutató szerint a magyar internethasználók 84 százaléka használ közösségi hálózatokat, ami a második legmagasabb arány az EU-ban. Ebben a tekintetben az uniós átlag 65 százalékos. A magyar internetezők 85 százaléka olvas online híreket – az EU átlaga 72 százalék – és 59 százalékuk bonyolít videohívásokat, amíg az uniós átlag itt 46 százalék.
   A humán tőke területén Magyarország eredménye azonban elmarad az átlagtól, a tagországok között a 21. helyre került, mivel a lakosság fele nem rendelkezik alapszintű digitális készségekkel, és alacsony a természettudományok, technológia, műszaki tudományok és matematika területén végzett hallgatók száma. Noha az információs és kommunikációs technológiák üzleti használata javult, a magyar vállalkozások még távol állnak attól, hogy maximálisan kihasználják a digitális lehetőségeket.
   A helyzet ugyanakkor valamelyest javult a digitális közszolgáltatások területén, beleértve az e-egészségügyet is, azonban Magyarország továbbra is az uniós átlag alatt szerepel ezen a területen. Dánia, Svédország, Finnország és Hollandia érte el a legmagasabb minősítést, az EU egészének azonban javítania kell a teljesítményét ahhoz, hogy világszinten versenyképes legyen. Ez különösen fontossá teszi a digitális egységes piac gyors kiépítését és a digitális gazdaságba és társadalomba irányuló beruházások növelését – olvasható az Európai Bizottság közleményében.