Látványos módon okosodnak az elektronikai eszközeink, de ezzel együtt jár az is, hogy rosszindulatú emberek, akik vagy csak egyszerűen ártani akarnak nekünk, vagy hatalmat szerezni az életünk felett, átvehetik az okos eszközök irányítását.

   Az egészségügyi eszközök lehetnek a kibertámadások célpontjai, az egészségügyi intézmények informatikai védelme nagyon rosszul áll Magyarországon – mondta Keleti Arthur, az Önkéntes Kibervédelmi Összefogás alapító elnöke az állami hírtévé vasárnapi műsorában.

   Az elnök szerint világszerte problémát okoz lépést tartani a technológiai fejlődéssel, de Magyarországon az egészségügyi intézmények védelmében rosszabb a helyzet, mint Európában.
   A szakértő elmondta, a legnagyobb hatalom az adat, és annak az elemzése, a világ legjelentősebb cégei nem bankok, hanem technológiai vállalkozások. Ma már szinte mindenért az adatunkkal fizetünk. Az ingyenes internetes keresőprogramok, a közösségi média azért vannak, mert az adatok hatalmas értékké váltak. Ezen belül az egészségügyi adatok, amelyek kereskedelmi célból hasznosíthatóak, a legsérülékenyebb és legérzékenyebb adatok.
   Becslések szerint 2020-ra 100 milliárd olyan eszköz lesz a világon, amely egészségügyi adatot kezel, tárol vagy továbbít okostelefonra, számítógépre. Minden emberre 5-6 ilyen eszköz jut majd, ezek napi egy gigabájt adatot állítanak elő. Mindez a veszélyek sokaságát hordozza magában.
   Az egészségügyi intézmények informatikai védelme nagyon rosszul áll, és alacsony szintű a dolgok internete (IoT) – például okoskarkötők – területén is. A szakember kitért arra is, hogy néhány cég már összefogott, és az egészségügyi eszközök használatához adatvédelmi piaci sztenderdek kidolgozásában működnek együtt, ami komplex, szabályozói oldalról is – írta az MTI.