Az informatikából nem túl felkészült internetező ül a számítógépe előtt, böngészi a híreket, e-maileket vált, chat-el, filmeket tölt le és még ezerféle tevékenységet végez, miközben az agyában egyszer sem szólal meg a riasztócsengő, hogy nem csak a gépe, de a vagyona is veszélyben van.

   Átlagosan 3,2 másodpercenként jelenik meg egy-egy új kártékony program, amelyek 99 százaléka továbbra is a Windows-os számítógépeket ostromolja – írta a Biztonságportál.hu.

   Ahogy a biztonságtechnikai szakportál cikkében olvasható, a G DATA 30 éve készít statisztikákat a kártékony programokról. Ebből az időszakból az első 20 év viszonylag nyugalmasan telt, mert 1987 és 2007 között a regisztrált kártevők száma viszonylag kis mértékben növekedett.
   2007-ben robbanásszerűen indult be a vírusgyártás, és egy év alatt szinte a semmiből született meg 133 ezer új kártevő. de ez mind semmi ahhoz képest, hogy   2017 első félévében majdnem ötmillió új vírus került ki az internetre. Vagyis, ha ebben az ütemben folytatódik az új trójaiak, férgek, exploit kitek és zsarolóvírusok megjelenése, akkor idén 10 millió új károkozó kerülhet fel az ismert malware-ek (rosszindulatú programok) listájára.
   Napjainkban egy nap alatt 27 ezer új számítógépes kártevő keletkezik. A legtöbbször támadott platform továbbra is a Windows, méghozzá 99 százalékot meghaladó aránnyal. A fennmaradó egy százalékon platformfüggetlen szkriptek, makróvírusok, illetve az Android és a Mac kompatibilis malware-ek osztoznak.
   A biztonsági cég statisztikája szerint manapság egy számítógépet átlagosan 47,4 támadás ér félévente. Ezek 78,2 százaléka potenciálisan kéretlen programokhoz (Potentially Unwanted Program - PUP) kapcsolódik, a maradék pedig komolyabb kockázatokat hordozó kártevőkhöz, többségükben trójaiakhoz.
   Ezek közül kiemelkedik a Poweliks, amely egymaga felelős az összes vírustámadás egynegyedéért. Ez egy olyan kártevő, amely nem hoz létre fájlokat a merevlemezen, hanem a regisztrációs adatbázisban tárolja a kódjait. A számítógépen alapesetben nem végez rombolást, a feladata, hogy különböző bannerekre (weboldalakon elhelyezett álló vagy mozgó reklámfelület, reklámcsík) „kattintson”, és ezzel pénzt termeljen a hirdetéseket megjelenítő oldalaknak. Adott esetben azonban a hirdetéseken keresztül olyan helyekre is eltévedhet, amelyekről további kártevők kerülhetnek fel a PC-kre.
   A G DATA statisztikája szerint a hírhedt zsarolóvírusok aránya még a 0,1 százalékot sem éri el a többi kártevő között, így a 75 szereplős vírus toplistára egynek sem sikerült feljutnia. Ennek ellenére a fájlokat titkosító és váltságdíjat követelő kártevők világszerte dollár milliárdokban mérhető kárt okoztak az elmúlt években. Így nem meglepő, hogy ezeket az ártalmas programokat nagy figyelem övezi – olvasható többek között a Biztonságportál.hu portálon.