Az egykori utcai telefonfülkék kézi beszélőit, kagylóit az ember néha undorral fogta meg, mert jószerével hozzáragadt a keze a sok év alatt rárakódott mocsoktól. Utcai készülékek ma már talán mutatóban sincsenek, de van helyette okostelefon, amelyet mi magunk teszünk koszossá, mégpedig nagyon.

   A mobiltelefonokon talált molekulák hatalmas mennyiségű adatot tárnak fel az eszköz tulajdonosainak egészségi állapotáról, életmódjáról, köztük arról, milyen ételek szeret, és milyen gyógyszereket szed az illető – derítették ki amerikai kutatók.
   A Kaliforniai Egyetem San Diegó-i intézményének szakemberei 40 mobiltelefont vizsgáltak meg, amelyeken egyebek között koffein- és fűszermaradványokat, bőrtápláló krémek és antidepresszánsok nyomait találták.
Mindenen, amit megérintünk, az anyag kémiai sajátosságokat még megőrző legkisebb részek, molekulák, vegyszerek és baktériumok nyomait hagyjuk hátra. Az alapos kézmosás sem akadályozza meg ezek átadását – magyarázták a kutatók, akik tömegspektrométerrel 40 felnőtt mobiltelefonjáról és kezéről vett 500 mintát vizsgáltak meg. A kapott eredményt összehasonlították egy adatbázisban összegyűjtött molekulákkal, és felállították a telefontulajdonosok életmódprofilját.
   Amina Bouslimani, a tanulmány egyik készítője, akit a BBC News idézett, elmondta, a telefonon hátrahagyott molekulákból meg tudták például mondani, hogy nőről van-e szó, drága kozmetikumokat használ-e, festi-e a haját, kávézik-e, sört vagy bort fogyaszt szívesebben, szereti-e a fűszeres ételeket, továbbá azt, hogy kezelik-e depresszióval, használ-e naptejet vagy rovarok elleni krémet. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az illető sok időt tölt a szabadban. A molekulák többsége az emberek bőréről, kezéről és verejtékéből kerül át a telefonra.
   A szakemberek úgy találták, hogy a rovarűző krémek és a naptejek különösen hosszú ideig időznek az emberek bőrén és a telefonokon, még akkor is, ha hónapokig nem használták őket. A kutatók elmondták, hogy ezzel a módszerrel segíthetik például emberek azonosítását, ha nem áll rendelkezésre ujjlenyomat, ellenőrizhető az, hogy a beteg rendszeresen szedi-e gyógyszerét és feltárható, hogy ért-e valakit bármiféle szennyeződés. A szakemberek további kutatásaikban többet akarnak megtudni a bőrt borító baktériumok sokaságáról, valamint arról, hogy ez mit árul el rólunk.
   A kutatásban részt vevő Pieter Dorrestein professzor elmondta, hogy legalább ezer mikroba élt egy átlagember bőrén, a több száz testtájon.