A warez site-okon, amelyeken jogvédett tartalmak jogsértő terjesztése zajlik, szinte biztosan, a fájlcserélő hálózatokon keresztül pedig nagy valószínűséggel illegálisan terjesztett kalózfájlok birtokába jutunk. Kivételt képeznek az ingyenes vagy shareware fájlok, amelyeken a szerzők maguk juttatják el műveiket a hálózatokra.

   A magyar fiatalok ötöde legalább egy alkalommal szándékosan használt illegális online forrásokat a digitális tartalmakhoz való hozzáféréshez az elmúlt évben – közölte a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) elemzésére hivatkozva.

   Jó hír viszont, hogy a fiatalok 38 százaléka nem élt ilyenekkel, bár negyedük egyáltalán nem tud különbséget tenni törvényes és törvénytelen felület között.
   A jelentés szerint a magyar fiatalok 21 százaléka legalább egyszer illegális forráson keresztül jutott hozzá valamilyen digitális tartalomhoz tavaly, ami 4 százalékkal alacsonyabb az Európai Unió átlagánál. A 14 és 24 éves fiatalok internet-használati szokásait is vizsgáló elemzés Magyarországról kiemeli, hogy digitális tartalmakhoz való hozzáférés során az illegális források használata elterjedt szokássá vált a fiatalok körében. Nem is figyelnek arra, hogy az adott oldal törvényesen működik-e, vagy sem, emellett nem érzik a legális források nyújtotta előnyöket, és nem gondolják azt, hogy az adott tartalomért megérné fizetni, ha az illegális felületről is elérhető.
   A válaszokból kiderült: a magyar fiatalok több mint negyede nem tudja eldönteni, hogy az adott tartalom letöltésére legális, vagy éppen illegális felületet használ, ez az arány az EU-ban 22 százalék. A magyar felhasználók körében a YouTube és a Port.hu jelentik a legismertebb legális csatornákat, míg az illegálisan működő oldalak közül az nCore és a Torrent a legnépszerűbbek az EUIPO jelentése szerint.
   Az illegális online forrásokat használó magyar fiatalok körében tavaly a filmek és sorozatok álltak az első helyen 83 százalékkal, majd a zene 64 százalékkal, végül a játékok következtek 51 százalékkal. Ez utóbbi jóval meghaladta az EU 29 százalékos átlagát.
   Az interneten közzétett tartalmakat bármely más szellemi termékhez hasonlóan a szerzői jog védi, legyen szó nyilvános publikálásról vagy egy zárt hálózaton való terjesztésről. Ennek értelmében az online elérhető tartalmak magáncélú fogyasztása, valamint birtoklása megengedett, bárminemű nyilvános továbbfelhasználása, illetve többszörözése azonban a szerző engedélyéhez kötött olvasható a közleményben.
   A Szélessávkereső.hu szerint a magyar szerzői jogi törvény szerint a letöltés többszörözésnek minősül, ugyanakkor a törvény 35.§ (1) bekezdése kimondja, hogy magáncélra bárki készíthet a műről másolatot, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. Ez alól a törvényben találni kivételeket.