Az ember örül, ha hazaér, mert a lakásában, a bezárt ajtó mögött legalább biztonságban érezheti magát. Böngészni kezd a világhálón, de eközben már több veszély leselkedik rá, mint az utcán. Ugyanez igaz a cégekre, nagyvállalatokra is.
Egyre több kibertámadásra lehet számítani a jövőben, amelyekhez folyamatosan kifinomultabb eszközöket alkalmaznak a bűnözők – mondta Antal Lajos, a Deloitte Zrt. kiberbiztonsági tanácsadás üzletágának magyarországi és közép-európai vezetője csütörtökön, Budapesten, egy háttérbeszélgetésen.
A szakember szerint előfordulhat olyan év, amikor csökken a támadások száma, azonban a technológiai megvalósítás sokkal komolyabb, ami nagyobb okot adhat az aggodalomra. Az is látszik, hogy egyre több iparágat érint a kiberbűnözés. 15 évvel ezelőtt még a bankszektor számított kiemelt célpontnak, mivel a virtuális támadások többsége pénzszerzés céljából indul, mára azonban a gyógyszeripar, az egészségügy, a távközlési szolgáltatók, illetve bármilyen ipari létesítmény érintett lehet.
Az MTI kérdésére közölte: tavaly világszerte 429 millió felhasználói adat került illetéktelen kezekbe, de a valóságban ez a szám még ennél jóval magasabb lehet, hiszen sok vállalat dönt úgy, hogy nem hozza nyilvánosságra a támadásokat. A nagy cégek fenyegetettségük miatt az elmúlt két évben több szigorítást is alkalmaztak, rendszereiket akár évente tesztelik a korábbi három év helyett.
A magánszférában a Deloitte tapasztalata szerint nem változik a laikus felhasználók tudatossága, miközben a weboldalak 75 százaléka sérülékeny, tavaly naponta egymillió webes támadás volt. Egyebek mellett a felelőtlen böngészés, email-használat, a programok, operációs rendszerek elavult használata következtében a gépek könnyen vírussal fertőződhetnek, átadva az eszköz feletti irányítást a bűnözőknek.
Ezt tükrözi, hogy a kéretlen levelek, a spamek terjesztését, valamint szerverek túlterheléses támadását segítő úgynevezett botnet hálózatokkal való fertőzöttség rendkívül gyakori Magyarországon, a hatodik volt ebben a tekintetben a világranglistán 2015-ben – derül ki a szakértő elmondásából.
A botnet szó egyébként a „roBOT NETwork” angol kifejezésbôl származik. Az első robotnak nevezett programok az Internet úgynevezett IRC (Internet Relay Chat), internetes beszélgetési szolgáltatásához kapcsolódóan jöttek létre és olyan feladatokat láttak el, mint üzenetek átadása, üdvözlés, bizonyos jogosultságok biztosítása stb. Ezeket a távirányítható, illetve programozott robotokat kezdték el röviden „bot” néven említeni. Később jelentek meg a rosszindulatú céllal létrehozott „botok”, sokszor továbbra is az IRC hálózaton át koordinált szoftverek, amelyek összehangolt támadásokat tudtak indítani – olvasható Szentgyörgyi Attila, Szabó Géza Bevezetés a botnetek világába című tanulmányában.