Ha azt mondjuk felhő, az emberek igen nagy többsége az égen méltóságteljesen úszó, vagy feketén-fenyegetően föléje tornyosuló páratömbökre gondol, de van egy másfajta felhő is, amelyet az informatikusok kiválóan ismernek, ugyanakkor sokan azt sem tudják, hogy eszik-e vagy isszák.
Pedig egyre több internet-felhasználó veszi igénybe a felhőalapú szolgáltatásokat, amelyek számtalan előnnyel kecsegtetnek. Igaz, hogy online kapcsolatra van szükség hozzájuk, de lassan már mindenhez az kell az egyszerű napi tevékenységekben is.
A felhő alapú számítástechnika (angolul „cloud computing”) a számítástechnika egy ágazata. Többféle felhő alapú szolgáltatás létezik, a közös bennük az, hogy a szolgáltatásokat nem egy dedikált hardvereszközön üzemeltetik, hanem a szolgáltató eszközein elosztva, a szolgáltatás üzemeltetési részleteit a felhasználótól elrejtve. Ezeket a szolgáltatásokat a felhasználók hálózaton keresztül érhetik el, publikus felhő esetében az interneten keresztül, privát felhő esetében a helyi hálózaton vagy az interneten – olvasható a Wikipedia.org-on.
A felhő viszonylag egyszerűen megmagyarázható azoknak is, akik mit sem értenek az informatikához. Ha a számítógép-használó bármilyen fájlt, fotót, zenét, dokumentumot nem a saját gépén tárol, hanem valamilyen internetes szolgáltatást vesz igénybe, nos, az már a felhő. Ha nem a gépén indít el egy szoftvert, hanem például Google Docs-ban szerkeszt szöveget, akkor is a felhőben dolgozik. Az androidos telefonok címlistája és a benne tárolt telefonszámok sem közvetlenül a telefonon vannak, hanem a Google szerverein, vagyis a felhőben.
A felhő előnyei egyértelműek. Használatával senki sincs egy asztali számítógéphez, de még egyetlen eszközhöz sem kötve. Akinek Gmail, Hotmail vagy épp Yahoo postafiókja van, a leveleit elolvashatja a számítógépén, telefonján, és még más számítógépén és telefonján is, ha arról jelentkezik be. Számtalan olyan rendszer létezik már, amely kifejezetten felhő alapú tárolásra és megosztásra szakosodtak, például a Google Drive, az Apple iCloud, a Microsoft OneDrive, vagy a Dropbox. Szinte mindegyiken beállítható, hogy automatikusan szinkronizáljanak, tehát például egy kedves fotót azonnal elérhetővé lehet tenni a megosztott gépeken, ha pedig egy alkalmazott az üzleti útján frissíti valamelyik Word fájlját, azt a munkahelyén azonnal láthatják a kollégái.