Eldőlni látszik a vita. Még akkor is, ha sokaknak megfájdul a feje már néhány percnyi telefonálás után.

   Az eddigi legnagyobb, csaknem minden skandináv felnőttet felölelő, harminc évre visszatekintő tanulmány nem talált összefüggést a mobiltelefonok használata és az agydaganatok között - közölték csütörtökön kutatók.

   A mobiltelefonok használata az 1990-es években és azt követően terjedt el, az agytumorok gyakorisága azonban nem nőtt ebben az időszakban a Journal of the National Cancer Institute című szaklapban megjelent kutatási eredmények szerint.
   "Egyetlen csoportban sem állapítottunk meg változást 1998 és 2003 között az agytumorok előfordulásának gyakoriságát illetően" - írta a beszámolóban Isabelle Deltour kutatásvezető, a Dán Ráktársaság munkatársa.
   A kutatócsoport az agydaganatok két típusának - a gliómának és a meningiómának - előfordulását vizsgálta a 20 és 79 év közötti felnőtteknél Dániában, Finnországban, Norvégiában és Svédországban 1974-től 2003-ig. A felsorolt országok mindegyike igen pontos rákregisztert működtet. A kutatók szerint ez lényegében a teljes, 16 milliós felnőtt lakosságot reprezentálja.
   A harminc év leforgása alatt 60 ezer embernél diagnosztizáltak agytumort. Az ilyen daganatok száma évről évre lassú emelkedést mutat, ám ez a növekedés 1974-ben kezdődött, miközben a vizsgálatban szereplő országokban az 1990-es évek közepén ugrott meg a mobiltelefonok használata.
   Összességében nem találtak a kutatók kapcsolatot a mobiltelefonok használatának felfutása és az agytumorok előfordulásának gyakorisága között, ám hozzátették, hogy a hosszabb távú összefüggést még nem ismerik.
   Nem zárható ki, hogy a mobiltelefonozás miatti hatás kialakulásához tíz évnél hosszabb idő szükséges - írta Deltour kutatócsoportja.