Az internet szülőatyja veszélyt érez
A „Nagy Szabadságlevél”, a Magna Charta volt az a dokumentum, amely talán a legnagyobb hatással volt arra a hosszú történelmi folyamatra, amelynek eredményeképpen az angol nyelvterületeken ma az alkotmányos jog van érvényben.
Az 1215. június 15-én Földnélküli János angol király által aláírt Magna Chartához hasonló globális internetes Magna Carta megalkotását kezdeményezi a felhasználók védelmére a világháló, vagyis a World Wide Web (www) kidolgozója.
Sir Tim Berners-Lee a The Guardian című vezető baloldali brit napilapnak nyilatkozott abból az alkalomból, hogy éppen 25 éve vázolta fel a világháló első változatának tervezetét. Sir Tim a lap szerdai ismertetése szerint kijelentette: a világháló egyre nagyobb mértékben ki van téve a kormányzati és a vállalati szféra támadásainak és befolyásának, ezért új szabályok kellenek a rendszer nyílt, semleges jellegének megőrzése érdekében.
A szakember, aki 1989-ben állt elő a mindenki által böngészhető számítógépes információhálózat ötletével, úgy fogalmazott, hogy globális alkotmányra, törvénybe foglalt jogokra van szükség.
- Ha nincs olyan nyílt, semleges internetünk, amelyet anélkül használhatunk, hogy aggódnunk kellene, mi zajlik a hátunk mögött, akkor nem lehetséges a nyitott kormányzás, a jó minőségű demokrácia és egészségügyi ellátás, és akkor nincsenek összekapcsolt közösségek és kulturális sokszínűség sem – hangsúlyozta Sir Tim Berners-Lee.
A The Guardian szerint Berners-Lee az amerikai és a brit hírszerző ügynökségek civil állampolgárokat is érintő megfigyelési tevékenységének szókimondó bírálója különösen azóta, hogy Edward Snowden, a CIA és az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség volt munkatársa adatokat hozott nyilvánosságra e megfigyelésekről. Sir Tim szerint a jogi háttér jelentős része felülvizsgálatra szorul, mivel a jelenlegi törvényi felépítményt nem arra tervezték, hogy megvédje az egyének egymás közti napi kommunikációját, és általánosságban a „mindennapi demokráciát”.







