A nagy hadronütköztető megépítése az emberiség eddigi legnagyobb vállalkozása volt – mondta az egyik tudós a csillagászattal foglalkozó tudományos filmben a minap. Úgy tűnik, hamarosan még nagyobbra tettre vállalkozik az emberiség.

   A svájci részecskegyorsító 27 kilométeres földalatti létesítményét múlhatja felül az a száz kilométer kerületű újabb építmény. Megépítésének lehetőségét már tanulmányozzák a szakemberek.

   Az új részecskegyorsítót, amellyel többek között az univerzum keletkezését is kutatják a tudósok, Svájc és Franciaország területén építtetné meg az Európai Nukleáris Kutató Szervezet (CERN), amely csütörtökön jelentette be erről szóló terveit. A megvalósíthatósági vizsgálatok jövő héten kezdődnek, február 11. és 13. között a világ minden tájáról hozzávetőleg száz kutató gyűlik össze a Genfi Egyetemen, hogy tanácskozásukkal útnak indítsák a várhatóan öt évig tartó projektet.
   A jövőbeni gyűrű válthatja majd fel a CERN 2008-ban átadott nagy hadronütköztetőjét, a 27 kilométeres LHC-t, amelyet 1980-ban álmodtak meg, megépítéséhez és üzembe helyezéséhez azonban 25 évre volt szükség. Az egyelőre FCC-ként (francia nevén Futur Collisionneur Circulaire) emlegetett 80-100 kilométeres részecskegyorsító az LHC mostani 14 TeV-es (teraelektronvoltos) kapacitásával szemben akár az átlagemberek számára jószerével felfoghatatlan és soha nem látott 100 TeV-es energián is képes lenne működni. A jelenleg pihenő LHC várhatóan még 20 évig folytatja munkáját, jövőre indítják újra.
   - Még mindig nagyon keveset tudunk a Higgs-bozonról, kutatjuk a sötét anyagot és a szuperszimmetriát. Az LHC-vel nyert új információk majd útmutatást adnak nekünk, hogy milyen típusú gyorsítót építsünk – mondta a tervekről Sergio Bertolucci, a CERN kutatási és informatikai igazgatója.